Spórolhatnak a vállalkozók is?

A kétpilléres rendszert természetesen választhatják az egyéni vállalkozók – például a kisiparosok, magánorvosok vagy az ügyvédek – is. Rájuk is a 2006. június 30-i határidő vonatkozik, akár csak az alkalmazottként dolgozókra. Legkésőbb eddig a határidőig kell aláírniuk a szerződést a kiválasztott magánnyugdíjpénztárral.

Nem kötelező azonban minden magánvállalkozó számára a nyugdíjbiztosítási rendszer. Nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettségük csak azoknak van, akik bevétele az előző évben meghaladta a minimálbér 12-szerest, vagyis jelenleg a 78 ezer koronát. Akinek ennél alacsonyabb volt a bevétele önkéntesen járulékfizetővé válhat.

Az egyéni vállalkozók esetében a kivetési alap az előző éves adóalap 1/12-ed része. Az alsó határ a minimálbér, mely jelenleg 6900 korona, a kivetési alap felső határa az átlagbér háromszorosa, mely július elsejétől 47 475 korona. A vállalkozók esetében is érvényes, hogy a magánnyugdíjszámlájukra a kivetési alap 9 százaléka kerül, mely, ha a kivetési alap alsó határát, vagyis a 6900 koronát vesszük figyelembe, akkor 621 korona.

Az a vállalkozó, akinek tavalyi bevétele alacsonyabb volt 78 ezer koronánál, választhatja az önkéntes nyugdíjbiztosítást. Elsőként a Szociális Biztosítóval kell megkötnie az önkéntes biztosításra vonatkozó szerződést, majd – a többi vállalkozóhoz és alkalmazotthoz hasonlóan – szerződést köthet valamelyik magánnyugdíjpénztárral. A kivetési alap alsó határa a minimálbér – 6900 korona – felső határa az átlagkereset háromszorosa – jelenleg 47 475 korona. Az önkéntes biztosítottak maguk állapíthatják meg a kivetési alapot az előbbi határok között.

Válaszolt JUDr. Igor Hvojník, a VÚB Generali Magánnyugdíjpénztár szakértője