Sólyom Lászlót megosztó személyiségnek tartják

Az összegzés szerint a korábbi és a jelenlegi adatokat összehasonlítva az látszik, hogy tavaly október óta 40-ről 47 százalékra nőtt azok aránya, akik inkább megosztó személyiségnek látják Sólyom Lászlót. Azok aránya nem változott, akik inkább egységteremtőnek látják (31 százalék).

A kutatás megállapította: az életkornak nincs szerepe abban, ki hogyan tekint az államfőre, ám az iskolázottság már mutat különbségeket. Minél iskolázottabb valaki, annál inkább hajlamos megosztónak látni Sólyom Lászlót. Míg a maximum 8 osztályt végzettek körében 40 százalék, a diplomások esetében már 59 százalék ez az arány.

A felmérés szerint közel azonos arányban látják Sólyom Lászlót a pártpolitikába inkább belefolyó szereplőnek (40 százalék), illetve pártok felett álló személyiségnek (38 százalék).

A pártszimpátia alapján a felmérés azt mutatta: míg az államfőt a Fidesz szavazóinak 62 százaléka inkább pártok felettinek, addig a szocialista szimpatizánsok 70 százaléka inkább a pártpolitikát befolyásolónak értékeli. Ezzel együtt a Fidesz szavazóinak közel harmada (28 százalék) is a pártpolitikába belefolyó aktornak látja Sólyom Lászlót.

Tíz megkérdezettből négy úgy gondolja, hogy az államfő megnyilatkozásaival a leginkább a Fidesznek kedvez. A társadalomban tehát nincs többsége ennek az álláspontnak, de ez a vélemény alkotja a legnagyobb csoportot a megkérdezettek körében. Itt tapasztalható némi elmozdulás: tavaly októberben még csak 34 százalék vélekedett úgy, hogy a Fidesznek kedvez az államfő. Emellett változatlanul nagy a bizonytalanok tábora (31 százalék), s valamelyest csökkent azok aránya, akik szerint egyik pártnak sem kedvez megszólalásaival a köztársasági elnök.

A Fidesz szavazóinak közel 40 százaléka véli úgy, hogy Sólyom László nyilatkozataival a Fideszt hozza jobb helyzetbe, míg a szocialisták körében ez az álláspont erős többségre tett szert: 64 százalék vélekedik így.

A megkérdezettek elsősorban a Fidesz jelöltjeként tudnák Sólyom Lászlót elképzelni, ha pártpolitikus lenne (37 százalék), de hasonlóan magas azok aránya, akik nem tudtak vagy nem akartak erre a kérdésre válaszolni (32 százalék). Tíz megkérdezettből ketten egyik párt jelöltjeként sem tudják elképzelni a jelenlegi köztársasági elnököt. A Fidesz szavazói valamivel nagyobb arányban (42 százalék) látnák az államfőt saját pártjuk jelöltjének, mint az átlag.

Erre rezonálva a megkérdezettek 41 százaléka úgy nyilatkozott, hogy Sólyom László a Fideszre adná szavazatát, de hasonlóan nagy azok aránya is, akik bizonytalanok, nem tudtak vagy nem akartak válaszolni erre a kérdésre.    

Többször politikai viták tárgya volt, hogy a köztársasági elnöknek egy-egy konkrét ügyben vajon meg kellett volna-e szólalnia. A megkérdezettek közel fele (46 százalék) szerint voltak ilyen esetek, és csak 24 százalék gondolja azt, hogy az államfő minden fontos kérdésben megnyilvánult.

Az is kiderül az adatokból, hogy Sólyom Lászlót az emberek nem tartják olyan szereplőnek, aki érdektelen ügyekben is megnyilvánulna: a megkérdezettek 45 százaléka szerint csak fontos ügyekben ragadta magához a szót. A fél évvel ezelőtti adatfelvételhez képest valamelyest (6 százalékkal) nőtt tehát azok aránya, akik szerint voltak olyan ügyek, amelyekben az államfőnek meg kellett volna szólalnia, de nem tette meg. Érdekesség, hogy a Fidesz szavazóinak körében jelentősen, mintegy 11 százalékkal (36-ról 47 százalékra) nőtt azok aránya, akik szintén kifogásolják, hogy egy-egy kérdésben a köztársasági elnök nem szólalt meg.

Az államfő és a parlamenti többség viszonyának lenyomata is érzékelhető a közvéleményben: a megkérdezettek 44 százaléka szerint nem választaná újra a parlament Sólyom Lászlót, ezzel szemben 10 emberből csak 2 gondolja úgy, hogy az államfő számíthatna az Országgyűlés támogatására. A Fidesz szavazói az összes válaszadóhoz hasonlóan borúlátóak, a szocialisták pedig még kevésbé tartanák esélyesnek azt a forgatókönyvet, hogy a parlament ismét megválasztja a jelenlegi köztársasági elnököt.