Soha többé ne ismétlődhessen meg

Gyerekek Auschwitzban, 1945 januárjábanKéparchívumNew York/Párizs/Prága. Rendkívüli ülést tartott az ENSZ tegnap, a holokauszt emléknapján, felidézve, hogy a Vörös Hadsereg katonái 60 évvel ezelőtt, 1945. január 27-én szabadították fel az auschwitz-birkenaui haláltábort Lengyelország területén. Most először került sor ilyen akcióra: a világszervezet 191 tagállama közül 138 helyeselte, hogy az ENSZ rendkívüli ülésnappal emlékezzen meg a náci barbárság áldozatairól. Mint Kofi Annan főtitkár rámutatott: a gonoszságot, amely 6 millió zsidó és számtalan más áldozat életét oltotta ki, ma sem szabad elfelejteni. Minden nemzedéknek azon kell őrködnie, hogy ilyesmi soha többé ne történhessen meg. Az emlékülés főszónoka Elie Wiesel Nobel-békedíjas író volt, aki maga is megjárta a buchenwaldi haláltábort.

Szilvan Salom izraeli külügyminiszter tegnap kijelentette: az emlékülés megtartása jelzésértékű lehet a tekintetben, hogy változások történhetnek a nemzetközi közösség Izrael-szemléletében. „Olyan történelmi jelentőségű esemény ez, amely egyben Izrael politikai sikere is.”

Jacques Chirac francia elnök ma Párizsban nem hivatalosan megnyitja Európa legnagyobb Holokauszt Múzeumát. A hivatalos megnyitó 27-én lesz, de akkor Chirac a világ számos más politikusával az auschwitzi haláltábor felszabadulásának 60. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen vesz részt. Összesen 76 ezer zsidó férfi, nő és gyerek neve olvasható a 23 millió eurós költséggel felújított és kibővített múzeum újbóli megnyitására felállított márványfalon. A 4000 négyzetméterrel megnagyobbított intézményben több mint egymillió archivált dokumentum, 3500-nál több film és videofelvétel, kereken 1500 fotó, valamint a holokauszt 259 túlélőjének életrajza található. A múzeum Párizs központjában, a történelmi Marais negyedben található, ahol a francia főváros zsidó közössége csaknem 900 esztendeje él.

Egy prágai lakóház padlásán rábukkantak egy zsidó fiú háború idején írt feljegyzéseire, amelyek emlékeztetnek Anna Frank híres naplójára. Az 1928. február elsején született Petr Ginzet a nácik 1944-ben az auschwitzi haláltáborban gyilkolták meg. Feljegyzései hűen érzékeltetik az akkori Cseh-Morva Protektorátus légkörét, és a fiú nővére azt tervezi, hogy Csehországban Fivérem naplója címmel rövidesen kiadatja a feljegyzéseket. (SITA, MTI)