Schäuble: az európai gondolat a nehézségek ellenére tovább él

A német pénzügyminiszter a Budapesti Corvinus Egyetem díszdoktori címének átvételekor tartott beszédében elmondta: nem szabad megfeledkezni arról, hogy Európa még nem végezte el feladatát. Egyetlen európai ország sem elég erős ahhoz, hogy érdekeit egyedül érvényesítse: külön kicsik vagyunk, közösen erősek - tette hozzá.
A német pénzügyminiszter emlékeztetett: miután Magyarország megnyitotta nyugati határait a kelet-német állampolgárok előtt, Németország is képes volt ledönteni a berlini falat. Úgy fogalmazott: „miután földrészünk megosztottságát leküzdöttük, és hazám is leküzdötte megosztottságát, szinte törvényszerű volt, hogy az európai egységesüléshez vezető úton az addigi megosztott Európát egységessé kell tenni”. Ez az egységesülés nagy erőről tett tanúbizonyságot, (…) a demokrácia győzelme volt - tette hozzá.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a német pénzügyminiszter előadását követő, "Európa válaszúton: stratégiák a versenyképesség és a növekedés erősítésére" című kerekasztal-beszélgetés bevezető előadásában elmondta: Európának új növekedési tervre van szüksége, meg kell határozni Európa szerepét a globális versenyben, és azt, hogy az Európai Unió (EU) régiói mire alkalmasak ebben a folyamatban.
A nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta, hogy Európa jelenleg három nagy kihívás előtt áll: meg kell oldani az eurózóna válságát, választ kell adni az ezzel kapcsolatos politikai kihívásokra, a harmadik pedig az unió előtt álló növekedési kihívás.
Matolcsy György az eurózóna problémáiról elmondta: bár az EU és az eurózóna  nehézségekkel küzd, de ezek még mindig "boldog és békés idők" több korábbi időszakhoz, például a 20. század első feléhez képest, azonban "Európa a kísérlet közben van". Úgy vélekedett, hogy a jelenlegi problémák abban gyökereznek, hogy az eurót a konjunktúrára szabták, a békeidőkre tervezték, nem pedig a válságra, ezért nincs mögötte fiskális unió, és válságkezelési mechanizmus, amelyek krízis idején segíthetnének.
Kijelentette: az Európai Unió növekedési válságban van, ez van a pénzügyi válság mögött is. A miniszter szerint az eurózónán belül fiskális unióra, a közös gazdasági kormányzás csomagjának végrehajtására, az államadósságok csökkentésére, és a költségvetési deficitek 3 százalék alatt tartására van szükség a válság legyőzéséhez, de mindenképpen növekedési fordulatot kell végrehajtani.
Wolfgang Schäuble a konferencián amellett érvelt, hogy szabályok nélkül nem működik a piacgazdaság, megfelelő egyensúlyra van szükség a rend és a pénzpiaci szabadság között. Most ezt az egyensúlyt próbáljuk helyreállítani, de ez nem egyszerű feladat, mivel sokszor szakértőkre kell hagyatkoznunk, akiknek mindig vannak saját érdekeik is - tette hozzá.
Az Európai Unió intézményrendszerének esetleges változásával kapcsolatosan a német pénzügyminiszter kijelentette: a cél, hogy minden módosítást az Európai Unió 27 tagállamának szintjén fogadjanak el. Mind mondta, vannak olyan tagállamok, amelyek éllovasok a változások melletti elkötelezettségükben, de ezek az országok nem elzárkózni akarnak a többiektől, sokkal inkább utat kívánnak törni a többieknek.
Schäuble kijelentette: olyan új szabályokat kell alkotni, "amelyekkel képesek lehetünk a tagállamok költségvetéseit visszautasítani, amelyekkel kiigazításra kötelezhetjük őket". "Ez semmi egyéb, mint az európai versenyjog keresztülvitele" - fogalmazott a pénzügyminiszter.
Elismerte ugyanakkor, hogy nehéz szerződésmódosításokat létrehozni, és nagyon nagy lehet a csábítás, hogy új szerződéssel valósítsák meg a célkitűzéseket. A német szakember leszögezte: Németország egyértelmű célja, hogy a kereteken belül történjenek a változások, és ezzel az EU meglévő intézményrendszerét kell erősíteni.
A pénzügyminiszter határozottan kiállt az európai bankóprés beindítása ellen. Kijelentette: aki amellett érvel, hogy az Európai Központi Banknak pénzt kell nyomnia a bajba jutott tagállamok megsegítése érdekében, az elsiklik afelett, hogy így minden ösztönző erő megszűnik, hogy a tagállamok rendbe tegyék közpénzügyeiket. A demokráciák már csak olyanok, hogy a politikusok szeretnek több pénzt költeni, ha az lehetséges - tette hozzá Schäuble.
Matolcsy György a kerekasztal-beszélgetésen elmondta: Magyarország várhatóan 2020 után lép be az eurózónába. A miniszter szerint meg kellene valósítani egy fiskális uniót, és csak utána lehetne kiépíteni a hatékony eurókötvény-piacot.
A jelenlegi gondok között említette, hogy Magyarország és még hat állam betartja a maastrichti előírás szerinti 3 százalék alatti államháztartási deficitet, de úgy tűnik, hogy más tagállamok más mércéket alkalmaznak, és más hiányt érvényesítenek.
Kiemelte: a maastrichti kritériumokat is meg kellene változtatni, mégpedig úgy, hogy egyfajta kritériumrendszer érvényesülne a "jó időkre", és másfajta mértéket alkalmaznának, amikor az unió rossz időszakot él át.
A konferencián felszólalt Ivan Miklos szlovák pénzügyminiszter is, aki szerint a meglévő struktúrák keretében kell újabb szigorú szabályokat felállítani, nem pedig új intézményeket létrehozni az unión belül, így csökkenhető a deficit és az adósságállomány. A miniszter szerint mélyreható  strukturális reformokra van szükség minden területen, de különösen a nyugdíjrendszerben és az egészségügyi ellátásban.
Az euróövezeti kötvények bevezetése álláspontja szerint "erkölcsi válságot" idézhet elő, mivel enyhíti a nyomást a kevésbé felelősen és versenyképesen gazdálkodó államokon.