Romániai magyar szervezetek: egy cél, két nagygyűlés

A romániai magyar szervezetek között már korábban vita robbant ki arról, hogy mikor kerüljön sor a rendezvényre, amelynek célja, hogy a választott önkormányzati tisztségviselők is megerősítsék a Székelyföld területi autonómiája iránti igényüket az elfogadásra javasolt dokumentumok révén.
    A Hargita, Kovászna és Maros megyei magyar önkormányzati vezetők részvételével meghirdetett nagygyűlés időpontját korábban a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vezetői szeptember elejére tűzték ki.
    Az ötlet eredetileg a Székely Nemzeti Tanácsé (SZNT) volt, amit felkarolt az EMNT. Az összefogás jegyében született párbeszéd során az EMNT meggyőzte az RMDSZ-t, hogy közösen hívják össze a nagygyűlést, hiszen a székelyföldi magyar önkormányzati tisztségviselők zöme az RMDSZ színeiben nyert mandátumot.
    Július végén azonban Izsák Balázs, az SZNT elnöke meghívót küldött szét a szeptember 5-i rendezvényre saját szervezete nevében. Válaszul Markó Béla, az RMDSZ elnöke bejelentette: "az SZNT vezetője ezzel csak azt érte el, hogy más időpontban és más helyszínen hívják össze a nagygyűlést".
Később Tőkés László, az EMNT elnöke egy közleményben Szász Jenőt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnökét hibáztatta a közös nagygyűlés meghiúsítása miatt. Tőkés szerint Szász "az orránál fogva vezette" az SZNT elnökét, és meggyőzte, hogy küldje ki az RMDSZ nemtetszését kiváltó meghívót.
    Egyelőre tehát két külön nagygyűlés szerveződik: a szeptember 4-ére tervezett csíkszeredait az RMDSZ-EMNT, az 5-ére Székelyudvarhelyre összehívottat pedig az SZNT hirdette meg. A Magyar Polgári Párt (MPP) önkormányzati vezetőinek egy része ugyanakkor jelezte: szívesen elmenne a csíkszeredai rendezvényre is.
    A bukaresti Új Magyar Szó (ÚMSZ) szerint Tulit Attila, a Kovászna megyei tanács MPP-frakciójának vezetője leszögezte, hogy a két nagygyűlést kétnapos, de egyetlen rendezvénynek kellene tekinteni. Hangsúlyozta, ő mindkét gyűlésen részt venne, és erre biztatja a háromszéki frakció tagjait is.
    Rácz Károly kézdivásárhelyi MPP-s polgármester kifejtette: tudomása szerint csak egy székelyföldi önkormányzati nagygyűlés lesz. "Kötve hiszem, hogy az MPP önkormányzati képviselői elmennének az RMDSZ rendezvényére" – jelentette ki. Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács RMDSZ-es elnöke és Antal Árpád - ugyancsak RMDSZ-es - sepsiszentgyörgyi polgármester úgy foglalt állást, hogy számukra is egy nagygyűlés létezik, mégpedig a csíkszeredai, ezért ők nem kívánnak elmenni Székelyudvarhelyre. Antal Árpád az erdélyi Krónikának elmondta: amikor mindenki "egy irányba húzza a szekeret" (vagyis mindenki a székelyföldi autonómia közös ügyéért száll síkra), nem kellene két rendezvényt szervezni, de ha mégis, annak az lesz csak a következménye, hogy Csíkszeredában a székelyföldi önkormányzati tisztségviselők 85, míg Székelyudvarhelyen 15 százaléka lesz jelen.
    Tőkés László, az EMNT elnöke ebben a történetben már nem az RMDSZ "ellenzékének" vezetőjeként szerepel, hiszen az európai parlamenti választásokon éppen az RMDSZ nevével fémjelzett magyar összefogás listáján jutott be a brüsszeli testületbe. A két szervezet megalakította a romániai magyarságért teendő lépések összehangolására hivatott Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot (EMEF), amelyben nem vesz részt sem az RMDSZ egyetlen igazi politikai ellenfelének számító Magyar Polgári Párt, sem pedig a Székely Nemzeti Tanács, amely az MPP-től eltérően nem rivális párt, hanem civil szervezet.