Autonómiát követeltek Székelyföldnek a marosvásárhelyi tüntetésen

szekelyfold

Székelyföld területi autonómiáját követelő petíciót fogadott el hétfőn Marosvásárhelyen, a Habsburg-ellenes székely szervezkedés vértanúinak obeliszkjénél a székely szabadság napja alkalmából összegyűlt több száz tüntető.

A román hatóságokhoz intézett, Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke által felolvasott dokumentum rámutat: a székelyek a jog és a demokrácia útját járva követelik Székelyföld területi autonómiáját; az európai gyakorlat mintájára, a szubszidiaritás (ügyközeli döntéshozatal) elvét követve maguk akarják intézni az általuk többségben lakott régió ügyeit.

Emlékeztettek: ez nem sérti Románia területi egységét, szuverenitását, a régió más nemzetiségű polgárainak érdekeit, sem az ország alkotmányát.

Arra is rámutattak, hogy Románia adós az Európa Tanácshoz történő csatlakozáskor vállalt kötelezettségek teljesítésével, az autonómiával kapcsolatos ajánlások és határozatok végrehajtásával.

A kiáltvány elfogadói követelték: Székelyföld alkosson önálló, autonóm jogkörökkel rendelkező közigazgatási és fejlesztési régiót az SZNT által kidolgozott jogszabálytervezet alapján, és kérték, hogy a román kormány kezdjen párbeszédet Székelyföld státuszáról az SZNT-vel és a székely önkormányzatokkal.

Kérték továbbá, hogy Bukarest támogassa az SZNT múlt héten benyújtott, a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezését, bizonyítva, hogy elkötelezett az európai értékek mellett.

A petíciót elfogadók ugyanakkor tiltakoztak a Székelyföldet hátrányosan érintő közigazgatási reformterv ellen.

A résztvevők közfelkiáltással fogadták el a petíciót, autonómiát követelő jelszavakat skandáltak, és Autonómiát Székelyföldnek feliratú molinókat feszítettek ki.

Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke beszédében az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc körülményeit elevenítette fel, a szomszédos népek, így a románok szabadságvágyára is emlékeztetve.

„Közös sorsunk és elnyomatásunk tanulságaképpen okulnunk kell történelmünkből” – mondta, felidézve, hogy akkor a Habsburg-hatalom szembefordította a magyarokat és románokat, akik a megosztó politika kárvallottjai voltak a nacionálkommunista diktatúra idején is. „Egyedül a szabadság ügye állíthat bennünket egymás mellé” – mondta.

Az EMNT elnöke felidézte: a két nép 1989 karácsonyán egymásra talált „egy történelmi pillanat erejéig”, de Marosvásárhely „fekete márciusa” ismét tönkretette az együttes erővel kivívott szabadságot. „És mindmáig ennek szenvedjük a kárát, amikor is ugyanazon megosztó politikával kurtítják meg romániai magyarságunk emberi és közösségi jogait, és vitatják el tőlünk az önrendelkezéshez, az anyanyelvhasználathoz, a kultúránkhoz, az önálló oktatáshoz, a nemzeti szimbólumainkhoz, a tulajdonainkhoz fűződő elidegeníthetetlen jogainkat” – fogalmazott.

Kijelentette: ismételten ki kell nyilvánítani a székelyföldi történelmi régió oszthatatlan egysége iránti igényt.

A Postaréten egybegyűlteket Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó is levélben üdvözölte, arra kérve a jelenlévőket, ne adják fel a magyarság megmaradásához szükséges stratégiai célokat. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) részéről Kolcsár Károly parlamenti képviselő, a Magyar Polgári Erő részéről Kulcsár-Terza József ügyvivő elnök levelét is felolvasták.

Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) elnöke beszédében arra intett, hogy mindenkinek ki kell venni a részét az autonómiaküzdelemből. Az eseményen Toni Strubell, a katalán, Jerzy Gorzelik, a sziléziai és Luke Uribe-Etxebarria, a baszk autonómiamozgalom képviselője is szót kapott. A külföldi meghívottak a politikai céljaik melletti következetes kiállásra bátorították a jelenlévőket, míg az SZNT-t polgári kezdeményezésének támogatásáról biztosították.

A megemlékezés után a tüntetők Marosvárhely főterére vonultak, hogy átadják a petíciót a kormánymegbízottnak. A román rendvédelmi szervek idén is csak a járdán való vonulást engedélyezték számukra.

Az SZNT 2012-ben nyilvánította a székely szabadság napjává március 10-ét. 1854-ben ezen a napon végezték ki a két évvel korábbi Habsburg-ellenes székely szervezkedés vezetőit, Török Jánost, Gálfi Mihályt és Horváth Károlyt. Az SZNT e napon a vértanúk emlékoszlopánál évente megemlékezést és autonómiát követelő felvonulást szervez.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?