Három fontos különbség a Magyar Szövetség és az RMDSZ között

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) bizonyos szempontból könnyített, más szempontból pedig nagyon is nehezített pályán mozog a szlovákiai viszonyokhoz képest. 

A legutóbbi népszámlálás eredményei szerint a romániai magyar közösség létszáma meghaladva az 1,1 milliót alig hat százalékát teszi ki az ország lakosságának, míg a szlovákiai magyarokat megcélzó pártok elvben a 8,5 százaléknyi magyar kisebbség megszólítására összpontosíthatnának.

Ennek ellenére a Magyar Szövetség és elődpártjai kivétel nélkül elbukták a legutóbbi választásokat: 2020-ban a Magyar Közösségi Összefogás 3,9, a Híd pedig 2 százalékot szerzett és egyikük sem került be a parlamentbe. Három évvel később már egyedül csak a Szövetség ért el releváns eredményt 4,38 százalékkal a magyar pártok közül. Az RMDSZ töretlenül parlamenti pártnak számít: 2024-ben 5,7, illetve 5,8 százalékos eredményt ért el a választáson (két szavazás zajlik, egy az alsó- egy pedig a felsőházba), négy éve 6,1 százalék körüli eredménnyel zárt, az elmúlt évtizedek tendenciái alapján folyamatosan tartja támogatottságát. Vajon miben rejlik a két párt közti különbség?

Az egység látszata

A szlovákiai magyar politikai érdekképviselettel ellentétben az RMDSZ az elmúlt évtizedekben az ideológiai nézetkülönbségek ellenére sem esett szét több, egymással versengő kispártra – az elnökség mindig pragmatikusan megtalálta az összhangot a legtöbb politikussal. A „házon belül”, jobboldalról feltűnő és gyakran a magyar kormány által is nagy erőkkel támogatott alternatívák nem tudtak nagyarányú választót megszólítani és elsorvadtak. 

A magyar-magyar szakadásnak gyakorlatilag vége: 2022-ben megszűnt a Magyar Polgári Párt, az Erdélyi Magyar Szövetséggé alakuló EMNP pedig választási szövetséget kötött a legerősebb magyar párttal. A romániai pártok kevés kivétellel nem tudtak népszerű, a régiók magyarságát tömegesen megszólító magyar politikusokat becsatornázni a saját szervezeteikbe, a magyar párt kívülről nézve megtartotta a saját monopóliumát. Az RMDSZ és a Fidesz között is harmonizálódott a kapcsolat, a két párt jól megérti egymást. Az MKP és a Híd között történt szlovákiai pártszakadás egy évtizedre ellehetetlenítette, hogy létrejöjjön egy összmagyar lista, valamint a belső szakadékokat is elmélyítette.

Elintézzük-mentalitás

Az RMDSZ kampányát nem jellemezték belső villongások – a párt továbbra is következetesen képviseli azt az üzenetet, miszerint a magyar régiókban egyedüliként képes elintézni és kijárni a fontos célkitűzéseket. Ironikus módon ez az üzenet akkor is sikeresnek tűnik, mikor a párt nincs kormányon, márpedig az RMDSZ 2023-ban egyenesen kisakkozta magát a koalícióból. Most visszatérhet oda attól függően, miként alakul a mandátumok végleges elosztása: az új kormány a feltörő romániai újnacionalisták ellenében alakulhat meg és akár az is elképzelhető, hogy a magyar párt visszatér oda. A romániai politikai viszonyok gyorsan változnak, az RMDSZ régi szövetségeseiből ismét lehet új koalíciós partner. 

Szlovákiában a Magyar Szövetségnek parlamenten kívüli pártként sokkal korlátozottabb lehetőségei vannak a régiók érdekeinek képviseletére – megyei szinten és a polgármesterek révén tehetnek csak vállalásokat. 

A Magyar Szövetség előtt kizárólag az nyitná meg az ajtókat, ha ismét a parlamentbe kerülnének.

Előretörő nacionalisták

Bár egyre nagyobbak a véleménykülönbségek a liberális és konzervatív romániai magyarok között, ez nem vezetett még pártszakadáshoz. Rövid távon biztosan nem várható változás, mivel egyértelműen azonosítható és kimondható, ki az ellenfél: az újhullámos nacionalista román pártok, amelyek biztosan vállalhatatlan partnerek. A katonasírokat gyalázó AUR előretörése és más kisebb, nacionalista pártok megerősödése, mint az S.O.S. Románia és a Fiatal Emberek Pártja (POT) könnyű kampánytémát adott az RMDSZ kezébe. 

A magyar pártnak egyszerűen azt kell kommunikálnia, hogy egyedüliként képes megvédeni a magyar érdekeket a nacionalizmus előretörésétől. 

Ez a dilemma a szlovákiai érdekképviselet számára sokkal összetettebb. Robert Fico már nem a főellenfél, hanem egyenesen a politikai szövetséges szerepében tűnik fel, az SNS pedig egyes politikai szereplők szemében szintén szövetségesnek számít – miközben Danko pártja a nyelvtörvény szigorításán dolgozik. Az AUR-hoz hasonló hírnévvel bíró Republika jelenleg nem parlamenti párt.