Régiófejlesztési projektek

A Kohéziós Alap a projektek 85%-át biztosítja, míg a fennmaradó részt a pályázó országoknak kell állnia. Szlovákia esetében az alap merítése különösen előnyösen néz ki, mivel az ország részére szánt kvóta egészére készítettek a minisztériumok jól felépített projekteket. A kvóta Szlovákia esetén 568 millió euró, azaz 22,6 milliárd korona, amelyre Szlovákia kilenc projekt keretében pályáz és kérvényezi a támogatás további növelését 480 millió euróval. Brüsszelben év végéig döntenek a pályázatok jövő-jéről, amivel kapcsolatban a szlo-vák kormány nagyon bizakodó. „Ha a bizottság Szlovákia igényeit jóváhagyja, a három évre tervezett támogatás egyharmadát merítené ki Szlovákia sikeresen az euroalapból” – értékelte Gyurovszky László, építésügyi és vidékfejlesztési miniszter. A Gyurovszky László által vezetett minisztérium két projektet dolgozott ki a kilencből, amelyek az autópálya-rendszer és a vasút fejlesztésére irányulnak. A további hét projekt a vízgazdálkodást érinti, amely szintén magyar vezetésű minisztériumhoz tartozik. Az ide tartozó hét projekt a Vág, a Duna, az Árva és más kisebb folyók vízi infrastruktúráját javítaná. A két minisztériumnak köszönhetően a kilenc sikeres projekten kívül további minőségi projektek kerültek kidolgozásra – jegyezte meg Gyurovszky miniszter. Ezek a projektek akkor kerülhetnek előtérbe, ha a többi ország nem teljes összeget merít az alapból és így további pénzeket osztanak el, így akár tovább bővítve a szlovák költségvetést. Ebben az esetben a szlovák csomag akár 622 millió euróra is felkúszhat.

Szolidáris újraelosztás

Az Európa Bizottság által elkészített költségvetés-tervezet a 2007-2013 időszakra egyértel-műen bizonyítja, hogy az EU egyik legfontosabb feladata a régiók fejlesztése és a hátrányos helyzetben lévő országrészek lemaradottságának enyhítése. A Bizottság ebben az időszakban 27 országgal számol, ami Románia és Bulgária rövid időn belüli csatlakozását feltételezi. Az előző költségvetési periódushoz képest a bizottság a régiófejlesztésre szánt pénzek jelentős növekedését sürgeti, így az e célra szánt összeg elérné a 48 milliárd eurót évente, ami az EU költségvetésének közel egy harmada. A költségvetés bővítésén kívül a célok újrafogalmazását is kéri a bizottság, amely egy szolidáris elosztást biztosítana a régi és az új tagállamok között. Új része lenne a programnak, hogy a fejlett országok elmaradt régiói továbbra is támogatásban részesülnének, noha a bővült uniós átlagban nem kaphatnának támogatást a csatlakozó országok elmaradt régióihoz viszonyítva.

A régiók közti különbségre hívta fel a figyelmet a Világbank is a frissen csatalakozó országokban. A tíz új tagállam közül nyolc állam küszködik a régiók aránytalan fejlettségével, amit az uniós csatlakozás tovább fokozott. A legnagyobb különbségek Szlovákiában, Csehországban és Magyarországon vannak, ahol a leggazdagabb régiók egy főre eső bevétele háromszorosa a legszegényebbekének. Természetesen a legkiugróbb példát mindhárom országban a fővárosok szolgálják, ahol a GDP már meghaladta az uniós átlagot, a többi régiót jelentősen megelőzve. Az elmúlt években a szlovák főváros például a GDP több mint negyedét termelte, holott a lakosság 11 százaléka lakik ebben a régióban. (kb)