Putyin Merkelnek: Oroszország tiszteletben fogja tartani a krími lakosság választását

A Kreml honlapján megjelent tájékoztatás szerint az állami vezetők az ukrajnai válságról, valamint a Krím félszigeten zajló népszavazásról váltottak szót. A beszélgetést a német kancellár kezdeményezte.    Vlagyimir Putyin a Kreml álláspontját megismételve azt hangoztatta, hogy "a félsziget lakosságának akaratnyilvánítása a nemzetközi jog normáinak teljesen megfelelve valósul meg". Az orosz államfő az ENSZ Alapokmányának első cikkelyére is hivatkozott, amely rögzíti a népek egyenlőségét és önrendelkezési jogát.     Az elnöki hivatal közlése szerint az orosz államfő "ismét kifejezte aggodalmát amiatt, hogy a radikális csoportosulások a kijevi hatalom asszisztálása mellett Kelet- és Délkelet-Ukrajnában erősítik a feszültséget".     Vlagyimir Putyin és Angela Merkel egy nagyszabású EBESZ-misszió Ukrajnába küldésének lehetőségéről is "építő jellegű eszmecserét" folytatott - olvasható a kremlin.ru című honlapon közzétett közleményben.    Eközben az orosz külügyminisztérium arról tájékoztatott, hogy John Kerry amerikai külügyminiszter vasárnap is felhívta telefonon orosz kollégáját, Szergej Lavrovot, és megvitatták az ukrajnai válsághelyzet fejleményeit. A külügyminiszterek ezt megelőzően szombaton beszéltek egymással telefonon, pénteken pedig személyesen egyeztettek a konfliktusról és a krími népszavazás kérdéséről londoni találkozójukon.     A mostani telefonbeszélgetés során Szergej Lavrov ismét azt hangoztatta, hogy "a szélsőséges nacionalista és radikális erőknek a délkelet-ukrajnai régióban az utóbbi időben gyakorivá vált provokatív akciói komolyan destabilizálják a helyzetet" Ukrajnában. Újra felszólította Washingtont, hogy vesse latba befolyását és arra ösztökélje a jelenlegi kijevi vezetést, hogy tegyen valódi lépéseket "az (ukrajnai) orosz ajkú lakossággal, honfitársainkkal és minden ukrán állampolgárral szembeni tömeges törvénytelenség és önkényesség beszüntetésére".     Moszkva szerint az ukrajnai oroszokat azért üldözik, mert nem értenek egyet a mostani ukrán hatalommal és a radikálisokkal.     Az orosz külügyminisztérium tájékoztatása szerint John Kerry arról biztosította Szergej Lavrovot, hogy Washington "már végzi a szükséges munkát, és arra számít, hogy az hamarosan kedvező eredményt hoz".     Lavrov és Kerry megállapodott abban, hogy "folytatják az ukrajnai rendezés megoldásának keresését az alkotmányos reform mielőbbi elindítása révén, a nemzetközi közösség támogatásával, általánosan elfogadható formában és Ukrajna valamennyi régiójának érdekeinek figyelembe vételével." Orosz katonák páncélozott járművekkel zártak le egy Krímbe vezető utatMintegy negyven orosz katona négy páncélozott szállító harcjárművel útzárat állított fel a Krími Autonóm Köztársaság határában, a Herszon megyében lévő Sztrilkove településnél - közölte vasárnap az ukrán határőrszolgálat. A közlés szerint orosz katonák a helyi gázszivattyú-állomásnál és a fekete-tengeri Csornomornaftohaz állami vállalat gáztárolójánál tartják állásukat.    Eközben Ukrajna legkeletibb megyéjének székhelyén, Luhanszkban helyi oroszbarát aktivisták állítólag feltartóztattak egy ukrán katonai vonatszerelvényt. A Facebook közösségi portálon megjelentetett közlemény szerint jelenleg a városban 24 tank, 16 páncélozott harcjármű, négy gyalogsági harcjármű és tábori konyhák vannak. Állításuk szerint mintegy ezer kijevi rendőr tartózkodik a városban, akik három csoportra osztva lőfegyverekkel az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU), a megyei adminisztráció és a belügyminisztérium megyei épülete tetején foglaltak el állásokat.     A magukat a Milícia tagjainak nevezők közlése szerint a kijevi Majdanon (Függetlenség terén) szerveződött radikális Jobboldali Szektor (PSZ) mintegy 200 és a Nemzeti Gárda 30 tagja van még a városban "rendőregyenruhába beöltöztetve és felfegyverezve". Donyeckben a tüntetők elfoglalták az ügyészség épületétOroszbarát tüntetők megostromolták és hatalmukba kerítették vasárnap a donyecki ügyészség épületét, követelve a letartóztatott Pavlo Hubarjov önjelölt megyei kormányzó elengedését. A tüntetők letépték az épület előcsarnokában az ukrán zászlót, és orosz lobogót tűztek ki az ügyészség tetejére. Egyes hírek szerint az épületben van a megyei vezetés. A tiltakozók azt gondolják, hogy Szerhij Taruta kormányzó is bent tartózkodik. Azt követelik, hogy a hatóságok engedjék szabadon Pavlo Hubarjovot, és helyezzék vissza a megyei ügyészség élére a menesztett Roman Romanovicsot.    A tiltakozók Oroszországot, Hubarjovot és a Berkut szétoszlatott rendőrségi rohamosztagot éltető jelszavakat skandáltak, és azt harsogták, hogy "a rendőrség a néppel van". Az Interfax hírügynökség beszámolója szerint az épületből kijött Mikola Frantovszkij hivatalban lévő megyei ügyész, és a tüntetőkhöz próbált fordulni, de a bekiabálások miatt nem tudta elmondani beszédét. Az ügyészség ostroma előtt Frantovszkij néhány tüntetővel bement az épületbe tárgyalni Hubarjov, illetve a három nappal ezelőtti tömegverekedés idején őrizetbe vett személyek elengedéséről, de nem derült ki, hogy mire jutottak.    Helyszíni tudósítások szerint a tüntetők az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) megyei igazgatóságánál is gyülekeztek, követelve Hubarjov kiszabadítását, több tucatnyian közülük be is mentek a rendőrség kommandósai által őrzött épületbe, majd kisvártatva kijöttek, és közölték, hogy odabenn "nincs senki".    Az önjelölt "népi kormányzót", Pavlo Hubarjovot tíz nappal ezelőtt tartóztatták le, miután irányítása alatt több száz oroszbarát tüntetők megszállta a megyei állami közigazgatás épületét, s népszavazás kiírását követelte a többségében orosz ajkú kelet-ukrajnai Donyeck megye jogállásáról. Hubarjovot Ukrajna területi épsége és sérthetetlensége elleni támadással, az alkotmányos rend és államhatalom megdöntésére irányuló kísérlettel, illetve középületek elfoglalásával vádolják. Illegitim és jogellenes a krími népszavazásA magyar Külügyminisztérium illegitimnek és jogellenesnek tartja a március 16-án a Krími Autonóm Köztársaságban megtartott, Ukrajna alkotmányát sértő népszavazást és annak eredményét. A tárca vasárnap MTI-nek küldött közleményében azt írták, a népszavazás nem lehet alap a Krím státuszának megváltoztatásához.    Felhívták a figyelmet, hogy a referendum kiírásáról hozott döntés, majd annak megtartása súlyosan veszélyezteti az ukrajnai válság békés és politikai rendezésére irányuló erőfeszítéseket.    A Külügyminisztérium megismételte korábbi álláspontját arról, hogy Magyarország teljes mértékben elkötelezett Ukrajna szuverenitása, függetlensége és területi egysége mellett.    A magyar tárca felhívással fordul az ukrajnai válságban érintett valamennyi félhez annak érdekében, hogy "tartózkodjanak az olyan provokatív lépésektől, amelyek a feszültség növekedéséhez és erőszak alkalmazásához vezethetnek, beleértve az Ukrajna területén élő nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségek – hangsúlyosan a Magyarország számára kiemelten fontos kárpátaljai magyar közösség – biztonságérzetét és jogbiztonságát veszélyeztető döntéseket".    Közölték, sürgetik az orosz felet, hogy további lépésekkel ne élezze a válságot, hanem annak rendezése érdekében mielőbb kezdjen tárgyalásokat az ukrán kormánnyal, kihasználva a nemzetközi közvetítésre vonatkozó felajánlásban rejlő lehetőségeket is. Jacenyuk: Ukrajna felkutatja és bíróság elé állítja az összes szeparatista felbujtótAz ukrán állam megtalálja mindazokat, akik szeparatizmusra és az állam egységének megbontására bujtogatnak, akik az orosz katonák védelme alatt próbálják megsemmisíteni az ország függetlenségét - jelentette ki Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök az ukrán kormány vasárnapi ülésén, miközben a Krími Autonóm Köztársaságban folyik a kijevi központi vezetés szerint törvényellenes népszavazás a terület Oroszországhoz csatlakozásáról. "Mindet megtaláljuk, egy éven, két éven belül, ukrán és nemzetközi bíróságok elé állítjuk őket. Forró lesz a lábuk alatt a talaj. A világon nem lesz hely, ahol szabadnak éreznék magukat, és Oroszország nem védi meg őket" - hangoztatta a kormányfő.    Hangsúlyozta, hogy eljön az idő, amikor azoknak, akik most az orosz automata fegyverek védelmében biztonságban érzik magukat, felelniük kell az alkotmányos rend megdöntésére tett kísérletükért.    A miniszterelnök a kormányülésen bejelentette, hogy újabb 6,8 milliárd hrivnyát, azaz körülbelül 170 milliárd forintot különítenek el védelmi célokra, a határőrség és a belügyi egységek számára. Ezt elsősorban szociális programok leállításából fedezik. Ígéretet tett arra, hogy a programokat felújítják, amint "megvédték az országot és újra növekedésnek indul a gazdaság".     Ihor Tenjuh védelmi miniszter közölte, hogy Ukrajna és Oroszország megállapodott abban, hogy március 21-ig az orosz katonák nem tartják blokád alatt az ukrán katonai egységeket. Szavai szerint ez idő alatt az ukrán katonák feltöltik tartalékaikat.    A miniszter adatai alapján jelenleg mintegy 21,5 ezer orosz katona tartózkodik a Krímben. "Az Oroszországi Föderáció folytatja katonai jelenlétének növelését a Krími Autonóm Köztársaság területén annak érdekében, hogy számára kedvező feltételeket teremtsen a Krím hozzá történő csatlakozásáról szóló úgynevezett népszavazás eredményének törvényessé tételéhez" - jelentette ki. Hozzátette, hogy a krími ukrán katonai egységek teljes készültségben vannak.     Arszen Avakov belügyminiszter a kormány ülésén közölte, hogy március végéig 10-15 ezer személyt hívnak be a nemrég újra megalakított Nemzeti Gárda kötelékébe. Schulz: nemzetközi jogot sért a krími népszavazásA nemzetközi jog megsértésének és Ukrajna területi egysége elleni támadásnak nevezte vasárnap a krími népszavazást Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke. Schulz a Der Standard című osztrák napilap pódiumbeszélgetésén úgy vélte, a voksolás után a Krím félsziget el fog szakadni Ukrajnától.    Az Európai Unió külügyminiszterei arra készülnek, hogy hétfői brüsszeli tanácskozásukon szankciókat fogadjanak el Oroszországgal szemben, egyebek mellett beutazási tilalmakról és bankszámlák befagyasztásáról határozhatnak.     Az EP elnöke elismerte, hogy néhány tagállam vonakodik attól, hogy szigorúbb intézkedéseket léptessenek életbe Vlagyimir Putyin orosz elnök ukrajnai politikája miatt. Amikor már konkrét lépésekről van szó, a kormányok hozzáállása "heterogén képet fest" - fogalmazott.    Schulz, aki az Európai Szocialisták Pártjának jelöltje az Európai Bizottság elnökének tisztségére, elmondta: arra számít, hogy a földgáz- és olajipart érintő büntetőintézkedéseket hoznak majd Oroszországgal szemben, aminek következtében "drámaian emelkedhetnek majd az energiaárak". A német politikus fontosnak tartotta, hogy az EU olyan stratégiát alakítson ki Oroszországot illetően, amely a fenyegetések mellett ösztönzést is tartalmaz.