Putyin marad az orosz elnök

Moszkva/Brüsszel. Vlagyimir Putyin hivatalban lévő államfő a voksok 76,65%-át szerezte meg a vasárnapi orosz elnök-választáson. Az orosz államfő kijelentette, hogy nem készül újabb alkotmányreformra. A 65 éves elnöknek 2024-ben jár majd le az új mandátuma.

Az orosz elnökválasztáson a részvételi arány 67,5 százalékos volt, Vlagyimir Putyin hivatalban lévő államfőre több mint 56 millió ember voksolt, ami a résztvevők 76,65%-a. A kommunisták által indított Pavel Grugyinyin 11,82, a liberális demokrata Vlagyimir Zsirinovszkij 5,68, a Polgári Kezdeményezés színeiben indult Kszenyija Szobcsak pedig 1,66%-ot kapott. A négy további jelölt, Grigorij Javlinszkij, a Jabloko párt képviseletében 1,04%-ot, Borisz Tyitov, a Növekedés Pártjától 0,75, Makszim Szurajkin, az Oroszország Kommunistáinak jelöltje 0,68, míg Szergej Baburin, az Oroszországi Össznépi Szövetségtől 0,65 százaléknyi voksot gyűjtött.

Nem marad a végsőkig

Putyin újraválasztása után nevetségesnek nevezte azt a feltételezést, hogy 2030 után vissza akar majd térni a hatalomba és százéves koráig benne ülni. Elismerte, gondolkodik mind a miniszterelnök személyéről, mind a kormány összetételéről, de leszögezte, a kabinet átalakítása csak a május 7-i elnöki beiktatás után várható. Az „Oroszország elleni új támadások”, köztük az ún. Szkripal-ügy növelték az orosz elnökválasztáson való részvételi kedvet – jelentette ki Valerij Fjodorov, a VCIOM állami közvélemény-kutató intézet igazgatója. Fjodorov szerint a történtek „megerősítették az oroszok eltökéltségét, még azok is elmentek szavazni, akik eredetileg nem akartak, hogy megmutassák a Nyugatnak, hogy fölösleges Oroszország megfélemlítésével próbálkozni”.

Segített a Szkripal-ügy

Az orosz Rosszijszkaja Gazeta azt emelte ki, hogy a többi jelölt előtt hatalmas előnnyel vezető, hivatalban lévő elnök jócskán túlszárnyalta a korábbi választásokon elért eredményeit. A Kommerszant gazdasági napilap idézte Andrej Kondrasovot, Putyin kampánystábjának sajtófőnökét, aki szerint „köszönetet kell mondani Nagy-Britanniának azért, mert ismét rosszul kalkulált az orosz mentalitással”, és a Szkripal-ügy (az Angliában megmérgezett orosz volt kettős ügynök miatt kirobbant botrány) nyomán 8–10%-kal megnőtt a választói aktivitás. A Nyezaviszimaja Gazeta napilap szintén arról cikkezett, a részvétel a külpolitikai tényezőnek, a „hirtelen megnőtt külső fenyegetésnek” köszönhetően volt magas, ami hagyományosan a vezetés melletti összefogásra ösztönzi az oroszokat. A kommentár arra hívta fel a figyelmet, hogy a hatalom sokat köszönhet a választás bojkottjáért kampányoló Alekszej Navalnij ellenzéki politikusnak. A Kreml azáltal, hogy megengedte neki a választói sztrájk szervezését, olyan helyzetbe kényszerítette őt, hogy ő legyen az Oroszországgal szembeni ellenséges törekvések közvetítője.

A The Washington Post szerint Putyin újraválasztásával erősödő feszültség várható Oroszország és a Nyugat között. A napilap orosz elemzőket idézve jutott erre a megállapításra. Gleb Pavlovszkij, aki korábban a Kreml tanácsadója volt, azt nyilatkozta az amerikai lap tudósítójának, hogy Putyin „szétrombolta a kormányzati rendszert, és ezért Moszkva külföldön lesz aktívabb”. A The Wall Street Journal szerint Putyin „valamennyi komoly versenytársát eltávolította, s azoknak a jelölteknek, akik indultak, nem volt komoly pénzügyi hátterük és megfelelő hozzáférésük a médiához”. A lap leszögezte: a Trump-kormányzat erőteljesebben lépett fel Moszkvával szemben, mint az előző elnök, Barack Obama adminisztrációja, hiszen például gyilkos fegyvereket küldött Ukrajnának. „De Putyin még mindig abban reménykedik, hogy úgy manipulálhatja Trumpot, hogy valamiképpen elfogadja a Kreml regionális uralmát. Trumpnak nem szabad ennek bedőlnie” – hangsúlyozta a konzervatív lap.

Jólétre várnak az oroszok

A német sajtó kommentárjai szerint a minden oldalról fenyegetett haza védelmezőjének szerepe a hivatalban lévő Vlagyimir Putyin államfő mellett szólt az elnökválasztáson, és Európa is hibás abban, hogy a legtöbb orosz számára Putyin tűnik a legjobb választásnak. Oroszország gazdasági és társadalmi problémái azonban az utóbbi években elmélyültek, és az újraválasztott orosz elnök adós a jólétre vonatkozó ígéreteinek beváltásával. A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) kiemelte, hogy Putyin hatalmának első éveiben sok orosz élete jobb lett, a kilencvenes évek káoszának helyét átvette a stabilitás és a biztonság, a kőolaj árának világpiaci emelkedése révén beindult gazdasági fellendülés pedig a lakosság jelentős részének számára érezhető volt. Mindez azonban már a múlt, Oroszország gazdasági és társadalmi problémái az utóbbi években elmélyültek, és a „minden oldalról fenyegetett haza védelmezőjének szerepe az egyetlen érv, ami még Putyin mellett szól” – írta a FAZ. A liberális Süddeutsche Zeitung kiemelte, Putyin újabb győzelmével megérett az idő, hogy az elnök beváltsa a jólétre vonatkozó ígéreteit, amelyek teljesülésére régóta hiába várnak az oroszok. A lap rámutatott, az életszínvonal az ipari államokhoz képest csökkent Oroszországban, és százezrek vándoroltak ki, főleg képzett középosztálybeliek, akikre nagy szükség lenne a gazdaság fellendítéséhez, a nyugati szankciók hatását pedig nem sikerült ellensúlyozni. Az Európai Unió nélkül nehéz lenne jólétet teremteni, „vagyis Putyin nagyon is lépéskényszerben van”.