Putyin érvénytelenítené a Molotov-Ribbentrop paktumot

Moszkva. Az orosz külügyminisztérium élesen bírálta Vaira Vike-Freiberga lett elnök asszony nyilatkozatát a második világháború balti következményeiről. Ugyanakkor kiderült, az orosz elnök arra készül, hogy érvénytelenítse a Molotov-Ribbentrop paktumot.

Az orosz külügy határozottan elítélte Vike-Freiberga asszony „képtelen tézisét a Szovjetunió és a náci Németország egyenlő felelősségéről”. Alekszandr Jakovenko, a tárca szóvivője rámutatott: Vike-Freiberga beleegyezett, hogy részt vesz a második világháború európai végének május 9-én esedékes moszkvai évfordulós ünnepségein. A múlt héten viszont május 9-ről szóló nyilatkozatot intézett Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz és feltehetőleg számos más állam vezetőihez is. „Moszkva ezt a nyilatkozatot újabb kísérletként értékeli a második világháború történetének kiforgatására. Csakis képtelenségnek minősíthető ugyanis a Szovjetunió és a hitleri Németország egyenlő felelősségének tézise ezért a világtragédiáért és annak áldozataiért. Európa térképének átrajzolása Ausztria bekebelezésével és a nyugati hatalmak Hitlerrel kötött müncheni egyezségével vette kezdetét” – emlékeztetett az orosz szóvivő, elhallgatva az 1939-es szovjet–német Molotov-Ribbentrop paktumot, amely a szovjet érdekszférába utalta Lengyelország keleti részét és a balti államokat. Moszkva nem lát sem történelmi, sem nemzetközi jogi alapot Vike-Freiberga koncepciójára a balti államoknak a Szovjetunió által végrehajtott 1940-es megszállásáról. Ezt a nyilatkozatot nehéz annak bizonyságaként értelmezni, hogy a lett vezető kész baráti kezet nyújtani Oroszországnak – jegyezte meg.

Vike-Freiberga tíz napja rámutatott: 1945-ben csak Európa egyik fele örülhetett a nácik feletti győzelemnek, a német megszállás alóli felszabadulásnak, míg a másik fele, köztük a három balti állam szovjet megszállás alá került. Lettországot, Észtországot és Litvániát 1940-ben a Szovjetunió annektálta, a következő évben viszont a hitleri hadsereg foglalta el őket. A háború végén ismét a Szovjetunió fennhatósága alá kerültek egészen annak 1991-es felbomlásáig.

Arnold Rüütel észt államfő csütörtök este egy Moszkvában adott rádióinterjúban kijelentette: Vlagyimir Putyin orosz elnök kész ünnepélyesen megtagadni a rossz emlékű 1939-es Molotov-Rib-bentrop paktumot, amelyben a hitleri Németország és a sztálini Szovjetunió elhatárolta kelet-európai érdekszféráit. Putyin előzőleg betársult II. Alekszij pátriárka és Rüütel kremlbeli eszmecseréjébe. Mint Rüütel az Eesti Raadionak az AP szerint elmondta, Putyin közölte: Oroszország mint a Szovjetunió jogutódja támogatja a paktum érvénytelenítését, és ezt tartja a helyes lépésnek. A Kreml csak annyit közölt, hogy a két elnök megvitatta a nácizmus feletti győzelem 60. évfordulójának május 9-én esedékes moszkvai ünnepségeit, de nem tett említést a paktumról.

A baltiakat a 60. évforduló szovjet megszállásuk folytatására emlékezteti, közülük eddig csak Vike-Freiberga egyezett bele a részvételbe a moszkvai ünnepségeken. Egyébként ezekre Putyin ötven államfőt hívott meg. De ő is kiadott egy nyilatkozatot, amelyben a náci Németországgal egyenlő felelősséget rótt a Szovjetunióra a világháború baltikumi következményeiért. Rüütel még nem jelentette be, elfogadja-e Putyin meghívását, de az egykori paktum nyilvános megtagadása ráveheti erre.

A Kreml a héten felajánlotta Észtországnak és Lettországnak határmegállapodásaik aláírását a moszkvai ünnepségek másnapján (amit Litvániával már 2003-ban megtett). Ezzel egy időben azonban általános politikai nyilatkozat aláírását is szorgalmazta, amelyet Tallinn és Riga több ponton kifogásolt. A baltiak NATO- és EU-csatlakozásával a határmegállapodások fontossá váltak a két tömb számára is. Oroszország pedig vízumkönynyítési megállapodásról tárgyal Brüsszellel, amihez határmegállapodás kell valamennyi EU-tagországgal.