AZ EU működéséről tárgyalnak a visegrádi négyek Sarkozy-vel
Az Európai Unió jövőbeni működése az ír népszavazás eredményének tükrében - ez lesz a fő témakör a négy visegrádi ország - Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia - kormányfőinek hétfői prágai tárgyalásain.
Prágai V4-es csúcs Sarkozyvel: az ír döntés lesz a fő téma
Prága/Párizs |
A visegrádi csúcstalálkozó után a miniszterelnökök Nicolas Sarkozy francia államfővel cserélnek véleményt szintén elsősorban európai uniós kérdésekről.
Sarkozy Topolánekkel
Hétfőn Topolánek külön kétoldalú megbeszélést is folytat Sarkozyvel. Franciaország, Csehország és az uniós elnöki tisztséget utánuk átvevő Svédország a közelmúltban Prágában közös másféléves keretprogramot írt alá. A program részleteit azután hozzák nyilvánosságra, hogy azt az EU külügyminiszterei jóváhagyják.
A kormányfői csúcstalálkozó további fontos témáit az energetikai biztonság, a nyugat-balkáni fejlemények és a Visegrádi Alap működése alkotja - tájékoztatták az MTI tudósítóját a cseh kormányhivatalban.
Lengyel elnökség a V4-en belül
A találkozón Csehország átadja Lengyelországnak a Visegrádi Csoport elnöki tisztségét, amelyet Varsó 2009 első felének végéig tölt majd be. Topolánek a találkozón megvonja a cseh elnökség mérlegét, míg Tusk felvázolja a lengyel elnökség prioritásait.
A vendéglátó ugyancsak tájékoztatást ad kollégáinak a 2009 első félévi cseh európai uniós elnökség legfőbb célkitűzéseiről.
A francia köztársasági elnök prágai látogatásának elsődleges célja a stratégiai partnerségi viszonyról szóló megállapodás megkötése Csehországgal. Az Európai Unió július 1-jén kezdődő soros francia elnökségét megelőzően Párizs hét kelet-európai országnak ajánlott stratégiai partnerségi viszonyt.
A megállapodást Franciaország a közelmúltban Romániával, Magyarországgal, Lettországgal és Lengyelországgal már megkötötte, s hétfőn pedig Prágában írja alá a politikai nyilatkozatot Sarkozy és cseh vendéglátója.
Nicolas Sarkozy nem sokkal elnökké választása után, tavalyi varsói látogatásán jelezte, hogy szeretne túllépni elődje kelet-európai politikáján, amelyet meghatározott az a pillanat, amikor Jacques Chirac - az iraki háború kapcsán 2003 februárjában - csípős hangon kioktatta a Washington mögött felsorakozó közép-európai NATO-tagállamokat.
A térség országainak ajánlott stratégiai partneri viszony és a francia munkaerőpiac teljes megnyitása az EU-hoz 2004-ben csatlakozott nyolc közép- és kelet-európai ország munkavállalói előtt ennek az új kelet-európai nyitásnak a része - írta a prágai látogatás és a találkozó kapcsán a párizsi Le Monde.
"Mosolyoffenzíva"
A mértékadó lap szerint a "mosolyoffenzíva" valódi célja az, hogy Párizs nem szeretné a térség országait kizárólag Németországnak átengedni. Ezenkívül szeretné felkészíteni a legtöbb tagállamot a francia elnökség idején előveendő "kényesebb dossziékra", a védelmi politikát, az energiapolitikát és az éghajlatváltozást érintő kérdésekre. (MTI)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.