Politikai földrengés Csehországban

 A képviselőház nagyon színes lesz, mivel a parlamenti alsóházba hét párt jutott be. A várakozásokkal ellentétben a győztes Cseh Szociáldemokrata Párt (ČSSD) csak 20,5 százalékot szerzett, aminek következtében ábránddá vált az egyszínű ČSSD-kormány kommunista támogatással. A ČSSD-nek a képviselőházi választásokon ez az eddigi legrosszabb eredménye.
   

A kommunisták ugyan 2010-hez viszonyítva megerősödtek, de a két pártnak nem sikerült többséget szereznie a 200 tagú képviselőházban. A szociáldemokratáknak várhatóan 50, a kommunistáknak 33 képviselője lesz az alsóházban.
   

Meglepetés, bár az utolsó felmérések már jelezték, az Andrej Babiš milliárdos által másfél éve alapított IGEN (ANO) mozgalom erőteljes berobbanása a parlamentbe. A majdnem 19 százalék 48 mandátumot jelent. Érdekes, hogy a ČSSD és az ANO koalíciója sem hozna kormánytöbbséget. Babiš jelenleg kiváró álláspontra helyezkedett, s azt állítja, hogy az ANO egyelőre nem kíván kormányzati pozíciót magának. Elemzők úgy vélik, hogy Babiš pozíciója nagyon erős, komolyan beleszólhat a kormányalakításba. A többmilliárdos vagyonnal és médiaimpériummal - egyebek között a Mladá Fronta Dnes és a Lidové Noviny vezető napilapokkal - rendelkező Babis kapcsán a prágai sajtó "cseh Berlusconiról" ír. A Hospodárské Noviny gazdasági és politikai lap szerint veszélyes lehet, ha Babiš a gazdaság után a politikában is nagy befolyást szerez.
   

A többségi vélemény szerint egy stabil kormány megalakításához három pártra lesz szükség, s a kormányalakítás elhúzódhat.
   

Karel Schwarzenberg, a TOP 09 elnöke azon véleményének adott hangot, hogy az új kormány a ČSSD, az IGEN és a KSCM együttműködése alapján fog létrejönni, s kényelmes többsége lesz. "Nem látok más alternatívát. Úgy vélem, hogy Miloš Zeman államfő egy ilyen kormányt akar" - mondta a közszolgálati televízióban a jelenleg legnépszerűbb cseh politikus. Maga Zeman a választás eredményét eddig nem kommentálta.
   

Vojtech Filip kommunista pártelnök szerint az lenne a legjobb, ha az államfő most összehívná a parlamentbe került pártok vezetőit, hogy közösen próbáljanak megoldást találni a helyzetre.
    Az IGEN - választási sikere ellenére - nagy ismeretlene a cseh politikának, hasonlóan a Tomio Okamura alapította Virradathoz (Úsvit). Okamura úgy nyilatkozott, hogy pártja "konstruktív ellenzékben" kíván maradni, s kész mindenkivel együttműködni. A sajtó mindkét pártot többnyire "vállalkozói és populista projektnek" nevezi.
   

A két volt kormánypárt - a TOP 09 és a Polgári Demokratikus Párt (ODS) - választási eredménye egyértelműen a jobboldal súlyos vereségét jelenti. Az ODS például 13 százalékkal kapott kevesebbet, mint három éve. Martin Kuba ügyvezető pártelnök bejelentette, hogy lemond.

Általános a vélemény, hogy az eredmény az elmúlt évek kormányzásának, valamint elsősorban az ODS-hez fűzhető korrupciós botrányoknak a következménye. Az ODS vezetői "történelmi vereségről" beszélnek, s egybehangzóan azt hangsúlyozzák, hogy a közeljövőben a párt újjáépítésére kell összpontosítani. A TOP 09 azt állítja, számított erre az eredményre, s elégedett vele.

A politikai középhez tartozó, 2010-ben megbukott Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárt (KDU-ČSL) visszatérése a parlamentbe várható volt. Korábban a kereszténydemokraták minden jobboldali, illetve baloldali kormánykoalíciónak is tagjai voltak. Várható, hogy most is készek lesznek a kompromisszumokra mindenkivel. A párt elnöke azt mondta, csak a kommunistákkal és a Virradattal nem hajlandók együttműködni.
   

Nagyot bukott a választásokon az államfőhöz közeli Polgári Jogok Pártja-Zemanék (SPOZ). A párt, amelynek Milos Zeman tiszteletbeli elnöke, csak 1,51 százalékot kapott, holott a felmérések szerint esélyei öt százalék körül mozogtak. Helyi megfigyelők szerint ezzel Zeman pofont kapott. A SPOZ 2010-ben 4,33 százalékot szerzett. A párt elnöke azonnal bejelentette lemondását.
   

Még rosszabb eredményt ért el a Fel a fejjel jobboldali blokk, amelyet Václav Klaus volt államfő is támogatott. A párt csak 0,42 százalékot szerzett. Elemzők szerint ez is egyértelműen jelzi, hogy az 1989-es rendszerváltás utáni több mint két évtized meghatározó cseh politikusának, Klausnak a csillaga hanyatlóban van.
   

Néhány olyan politológusi vélemény is elhangzott, hogy amennyiben nem sikerülne a gyors kormányalakítás, a kialakult helyzetet esetleg egy újabb előre hozott választással kellene megoldani. Más politológusi vélemény szerint az esetleges újabb voksolás is a mostanihoz hasonló eredményt hozna, s a megoldást a pártok megegyezésében, a kölcsönös kompromisszumokban kell keresni.