Pénzinjekció Ukrajnának és a Krímnek

MTI-ÖSSZEFOGLALÓ

Megszületett a megállapodás a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az ukrán kormány között – jelentették be tegnap Kijevben; e szerint a nemzetközi intézmény két évre 14–18 milliárd dollár készenléti hitelt bocsát Ukrajna rendelkezésére. „Az IMF küldöttsége szakértői szinten megállapodott az ukrán kormánnyal egy gazdasági reformprogramról” – közölte a nemzetközi szervezet. Az IMF igazgatótanácsa áprilisban üt pecsétet a megállapodásra, ekkor véglegesítik a készenléti hitel összegét is. A megállapodás hírére megkönnyebbültek a pénzpiacok: 9 százalék alá csökkent a tízéves ukrán államkötvény hozama, és átmenetileg javult a hrivnya árfolyama. A készenléti hitel része egy szélesebb körű, nemzetközi pénzügyi támogatásnak, amelynek összege elérheti a 27 milliárd dollárt a következő két évben. Az IMF küldöttsége március 4. óta tárgyalt Kijevben. Az ukrán kormány számításai szerint idén legalább 3%-kal csökken az ukrán hazai össztermék (GDP). Ukrajnát államcsőd fenyegeti, mert magas az államháztartás hiánya, tetemes az államadósság, és megcsappant az ország devizatartaléka. Moszkva pedig a Krím számára fogadott el pénzinjekciót. Összesen 13 milliárd rubellel (265,45 millió euró) járul hozzá a megszerzett félsziget fejlesztéséhez.

Az ENSZ Közgyűlése tegnap nagy többséggel határozatot fogadott el, amely elítéli a Krím félsziget orosz bekebelezését és érvénytelennek nyilvánítja a krími népszavazást. A határozat felszólítja a nemzetközi közösséget, hogy ne ismerje el az ukrán határok megváltoztatását.

A válság durva ára

Moszkvában 100–150 milliárd dollárra teszik az idei tőkekiáramlás értékét, ami legalább 0,6 százalékos visszaesést okozhat a gazdaságban – hangzott el a moszkvai tőzsdefórumon. Alekszej Uljukajev orosz gazdaságfejlesztési miniszter szerint 100 milliárd dollárnyi tőkét vonhatnak ki az orosz gazdaságból, míg Alekszej Kudrin volt orosz pénzügyminiszter úgy számol, a tőkekivonás elérheti a 150–160 milliárd dollárt is a Krím félsziget csatlakozása és a Kreml Ukrajna-politikája miatt. Az orosz gazdaságfejlesztési miniszter 1,8–1,9%-os GDP-növekedést jósol, ami 0,6 százalékpontos csökkenést jelent a korábbi prognózishoz képest. Elmondta, hogy az év első negyedében 60 milliárd dolláros tőkekivonásra számítanak.

Mindent Putyin irányít

Vlagyimir Putyin elnök személyesen irányítja az orosz csapatmozgásokat Ukrajna szomszédságában, és nem tudni, hogy a védelmi tárca vezetője és a moszkvai kormány más tagjai milyen mértékben szólnak bele az irányításba – jelentette ki Philip Hammond brit védelmi miniszter. Az amerikai fővárosban tárgyaló Hammond közös sajtótájékoztatót tartott amerikai kollégájával, Chuck Hagellel. Az eseményen Hagel utalt arra: Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter a múlt héten azt állította neki, hogy az Ukrajna közelében hadgyakorlatot tartó orosz erők nem szándékoznak átlépni a két ország közös határát. A Pentagon vezetője azt válaszolta neki: Washington elvárja Oroszországtól, hogy betartsa ezt az ígéretet. Philip Hammond úgy nyilatkozott, nem világos, hogy Sojgu eleget tud-e tenni annak, amit Hagelnek megfogadott. „Minden jel arra utal, hogy az orosz cselekvési tervet Putyin elnök személyesen alakítja. A többi orosz szereplő, beleértve Sojgu minisztert, véleményt mondhat, de kérdés, hogy mekkora a hatásuk. Nem tudhatjuk, hogy mindezek az emberek mennyire vannak benne a belső körben, amelyben Putyin elnök ezt a hadgyakorlatot tervezi” – hangoztatta a brit politikus.

Gyorsan bedarálják a Krímet

Gőzerővel dolgozik az orosz állami gépezet, hogy a Krím félszigetet bekapcsolja Oroszország közigazgatási, politikai, gazdasági és kulturális vérkeringésébe. Putyin orosz államfő a múlt vasárnap rendelte el, hogy az Oroszországi Föderációhoz csatlakozott Krím félszigeten egy hét alatt ki kell építeni az új orosz közigazgatást. Szombatig tehát a krími rendőrséget, a polgári védelmet, a belső titkosszolgálatot (FSZB) és a többi állami szervet az orosz jog szerint kell átszervezni. Hétfőtől az ukrán hrivnya mellett hivatalos fizetőeszközzé vált a rubel, kedd óta pedig a Krímben élő mintegy 500 ezer nyugdíjas az orosz fizetőeszközben kapja járandóságát. Az orosz rendszerre való teljes átállás 2015 elejéig befejeződik, de az orosz szintre megemelt nyugdíjakat már egyesek a jövő hónapban kapni fogják – nyilatkozta Vlagyimir Konsztantyinov, a krími parlament elnöke.

Időközben azonban ukrán bankok beszüntették működésüket a félszigeten, és Kijevből sem érkezett már pénz a nyugdíjasoknak és az állami alkalmazottaknak. Vlagyimir Levandovszkij krími pénzügyminiszter azzal nyugtatta őket, hogy április elsejéig behozzák a kifizetésekben keletkezett késedelmet.