Pártjában Milosevics postásának hívták

Belgrád. Milan Milutinovics volt szerb elnök tegnap önként feladta magát a Nemzetközi Törvényszéknek, így Slobodan Milosevic után ő a második volt köztársasági elnök, aki felett ítélkezni fog a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűncselekmények ügyében eljáró büntetőbíróság.

Belgrád. Milan Milutinovics volt szerb elnök tegnap önként feladta magát a Nemzetközi Törvényszéknek, így Slobodan Milosevic után ő a második volt köztársasági elnök, aki felett ítélkezni fog a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűncselekmények ügyében eljáró büntetőbíróság. Milutinovics ötéves mandátuma 2002. szeptember 29-én járt le, s Djindjics szerb kormányfő ezután mondta, hogy az elnöknek a hágai törvényszék elé kell állnia.

Milutinovicsot, aki két éve lemondott az SPS alelnöki posztjáról, a pártban csak Milosevics postásának hívták. Akik ismerik, azt mondják, hogy áldozatkész, megbízható, lojális és szerény. Ellenségei viszont dölyfös, goromba apparatcsikként és unalmas beszélgetőpartnerként jellemzik. Milosevics uralma idején nem kedvelte őt a demokratikus ellenzék, mert keményvonalas kommunistának tartotta, de gyanakvóan néztek rá szocialista párttársai is, mert Milosevics legközelebbi bizalmasa volt. 1942-ben született Belgrádban, s Miloseviccsel együtt járta végig a jogi kart. A kommunista ifjúsági szövetség külügyi titkáraként kezdte pályafutását. A ranglétrán igazán azután kezdett felfelé kúszni, miután a nyolcvanas évek végén kiteljesedett Milosevics hatalma. Jó angol és francia tudása révén és kellő hátszéllel a külügy sajtófőnöke, majd 1989-től athéni nagykövet, hat évvel később pedig külügyminiszter lett. Az 1995. októberi daytoni béketárgyalásokon tagja volt a jugoszláv és boszniai szerb tárgyalócsoportnak. 1997-ben választották Szerbia elnökévé. A hágai törvényszék 1999. április 27-én emelt vádat ellene parancsnoki felelőssége alapján, a koszovói albán polgári lakosság sérelmére elkövetett háborús bűncselekmények miatt. Ő azt állítja, az ellene felhozott vádak alaptalanok, s egy sor olyan név szerepel a vádiratban, amelyeket életében sosem hallott, továbbá hogy parancsnoki felelősség alapján nem lehet bűnös, mert a koszovói konfliktus idején nem tartozott illetékességébe sem a rendőrség, sem a hadsereg. Az előbbi a szerb kormány, az utóbbi a szövetségi államfő hatáskörében volt.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?