Pályára állt az első magyar műhold

A Masat-1 a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) két villamoskari tanszéke, valamint űrkutató csoportja hallgatóinak, doktoranduszainak és oktatóinak több mint négyéves munkájával született.

Az űreszköz egy kisméretű, úgynevezett pikoszatellit. A CubeSat szabvány szerint készült 10x10x10 centiméteres kocka alakú műhold legfeljebb 1 kilogramm tömegű lehet. Építése elsősorban oktatási célt szolgál, pályára állását követően gyűjti a saját állapotára és környezetére vonatkozó adatokat, amelyeket a BME csapata által e célra kialakított földi állomásra továbbít későbbi feldolgozásra. A fedélzeten elhelyezésre került egy félaktív mágneses stabilizáló rendszer, ennek segítségével a Földről távirányítással lehet a műhold orientációját befolyásolni.

A fellövésre az Egyenlítő közelében fekvő Francia Guyanán található Kourou űrközpontjában került sor hétfőn, közép-európai idő szerint tizenegy órakor. A harminc méter hosszú és három méter átmérőjű, 137 tonna összsúlyú hordozórakéta a maga kategóriájában egyedülállónak számít, hiszen a Vega egyszerre több műholdat képes akár eltérő pályára is állítani. Első repülését "kvalifikációsnak küldetésnek" szánta az ESA, az egész művelet alig 70 percig tartott. A sikeres pályára állás után körülbelül 5 órával a Masat-1 Magyarország fölé ért, ezt követően a pikoműhold aktuális pozíciója folyamatosan követhető a http://cubesat.bme.hu honlapon.

Gschwindt András, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem docense, a BME Űrkutató Csoportjának vezetője arról tájékoztatta az MTI-t, hogy hétfő délután a fejlesztőcsapatnak sikerült "beszélgetni" az első magyar műholddal.

"Most már olyan pályán volt a műhold, hogy alkalmunk volt vele +beszélgetni+, felvinni olyan parancsokat, hogy melyik részegység részletes adataira vagyunk kíváncsiak. A műhold reagált rá, leküldte a kért információt. Minden csodálatosan működött" - magyarázta a BME docense, aki szerint a jelenlegi szakaszban az akkumulátor állapota, "egészsége" a döntő.

"Azt néztük meg, hogy kap-e az akkumulátor elegendő energiát, hogy a napelemekre épülő töltőrendszer hogyan működik" - ismertette a BME Űrkutató Csoportjának vezetője.

A műholdnak "négy-öt pályája" van, s így a csapatnak naponta 20-25 perc áll majd a rendelkezésre, hogy Magyarországról kapcsolatba léphessen az űreszközzel - tette hozzá.

"A következő alkalmakkor azt nézzük majd, hogy milyen a belső hőmérsékleti eloszlása, hogyan működik a műhold. Úgy tűnik, hogy minden egészségesen, jól működik" - ismertette Gschwindt András.

Horvai Ferenc, a Magyar Űrkutatási Iroda (MŰI) tanácsosa azt emelte ki, hogy egyedülálló kísérletet végez az első magyar műhold.

"Nagyon nehéz egy ilyen szatellitre egyedülálló kísérletet kitalálni, hiszen rengeteg diákműhold létezik. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatói azonban kitaláltak egy eredeti technológiai kísérletet. Egy körülbelül 20 centiméteres, kinyúló fémlemezről van szó, amelyet elektromosan feltöltenek és megpróbálnak a Föld mágneses erővonalai mentén stabilizálni. A műhold elvileg össze-vissza pöröghet, de amennyiben ez az eljárás sikerrel jár, akkor bebizonyítják, hogy igenis lehetséges akár hajtóművek nélkül is stabilizálni egy szatellitet" - magyarázta Horvai Ferenc.

A MŰI tanácsosa a Masat-1 kapcsán kiemelte, hogy Magyarország célja az Európai Űrügynökséghez való csatlakozás.

"Ugyan az első műhold nem feltétele a tagságnak, de ez is demonstrálja, hogy mi már érett tagokká tudunk válni és esetünkben nem szükséges a néhány éves átmeneti periódus, hiszen már teljesen jártasak vagyunk az űrtechnológiában. Már fél évszázada folynak nálunk űrtechnológiai kutatások, több műszert is kifejlesztettünk, de ez az első olyan komplett műhold, amelyet a legkisebb alkatrésztől kezdve magyarok építettek. A diákok bebizonyították, hogy képesek vagyunk erre" - hangsúlyozta Horvai Ferenc.