Ficóék a csillagok felé törnek, jóváhagyták Szlovákia űrstratégiáját

A kormány által elfogadott dokumentum a „Szlovák Köztársaság űrstratégiája 2030+ – Az űr, mint a növekedés motorja” nevet viseli. Ahogy a megnevezésből is kitűnik, az oktatási minisztérium az elkövetkező években nem pusztán az űrkutatást szeretné támogatni (melynek a tárca vélekedése szerint Szlovákiában komoly hagyományai vannak), hanem egyre nagyobb hangsúlyt fektetne a kozmoszban rejlő gazdasági lehetőségek kiaknázásra is.

„Az űr mint ágazat az elmúlt évtizedekben átalakult, a tisztán kutatási jellegű terület a gazdaság motorjává lépett elő. A Szlovák Köztársaságnak ki kellene használnia ezt a lehetőséget az iparának versenyképesebbé tételére. Az űrben zajló tevékenységek a sokszínűségüknek köszönhetően számos előnnyel kecsegtetnek a társadalmi élet különböző területein”

– olvasható az űrstratégiában.

Hogyan használjuk ki az űrt?

Az oktatási tárca külföldi tanulmányokra hivatkozva állítja, hogy minden egyes, a kozmoszba fektetett euró átlagban 2–5 eurónyi értékű nettó gazdasági hasznot eredményez, és világszerte körülbelül egymillió alkalmazott tevékenykedik ebben az ágazatban.

Ami a hazai viszonyokat illeti, Szlovákiában mintegy 46 olyan vállalat van, amely valamilyen formában kiveszi a részét az űriparból: 27 cég aktív szolgáltatóként van jelen a hazai munkapiacon (műholdkomponenseket és hordozórakéta-alkatrészeket gyártó cégek, telekommunikációs vállalatok stb.), 19 cég pedig felhasználóként érdekelt az űrtevékenységekben (különféle navigációs rendszerek felhasználása, földmegfigyelés).

Az oktatási minisztérium hozzáteszi, emellett sok vállalat használja az űrkutatás eredményeit a különféle alkalmazások létrehozása során, legyen szó akár a közlekedésről, a mezőgazdaságról, az energetikáról vagy a környezetvédelemről, de az olyan új technológiáknál is jelen vannak, mint a mesterséges intelligencia, a kiberbiztonság vagy a kriptovalutáknál használatos, úgynevezett blokklánc-technológia.

Az EU-ra támaszkodva

Az űripar fejlesztésében az oktatási tárca egyértelműen a Európai Űrügynökségre (ESA) támaszkodik. A két fél együttműködésének eredményeként 2016 és 2022 között Szlovákia mintegy 68 projektben vett részt, amelyekbe 14 millió eurót fektetett. A pénz 80 százaléka később visszatért az országba, különféle megrendelések formájában. 2022 októberétől a szlovák kormány még szorosabban működik együtt az ESA-val, és Druckerék tervei szerint a következő években ezt még inkább növelni kell. A minisztérium éppen ezért különféle tájékoztatási akciókat tervez, amelyek során a hazai vállalatoknak és a befektetőknek bemutatnák az ESA nyitott programjait.

A tárca továbbá fontosnak tartja, hogy az akadémiai közegben megszerzett űrkutatási eredményeket (főként a Szlovák Tudományos Akadémián és a különféle egyetemeken) eljuttassák a vállalkozói szférába is, tehát a két ágazat közti intenzívebb kommunikációt szorgalmazzák.

Űrbiztonság

A gazdasági fejlesztések mellett az űrstratégia másik fontos pontja a kozmosz biztonságának garanciája.

„Az űrfenyegetettség észlelése és az űrrendszerek ellenállóságának növelése az EU és a NATO domináns témáivá váltak. Ezzel összefüggésben a Szlovák Köztársaság kénytelen lesz rugalmasan reagálni az új biztonságvédelmi kezdeményezésekre, amelyek a két szervezetből érkeznek”

– olvasható a dokumentumban.

Az Európai Bizottság éppen ezen a héten hagyta jóvá azt a 10,6 milliárd eurós csomagot, amelyet az IRIS² nevű saját műholdrendszer kiépítésére fordítanak. Az IRIS²-ről a szlovák űrstratégiában is szó esik. Úgy hivatkoznak rá, mint egy globális és ellenálló kommunikációs rendszerre, amely növelheti a belbiztonságot is. A hírek az orosz–ukrán háború kapcsán is figyelemfelkeltőek, hiszen az oroszok által fellőtt, Kozmosz 2553 űrrakéta sajtóértesülések szerint akár nukleáris fegyverek űrbeli bevetésére is alkalmas lehet, ami veszélyeztetheti a globális műholdhálózatot.

Mennyibe kerül? Nem tudni

Azt, hogy a hazai űrstratégia a következő években mennyi pénzt emészthet fel, a dokumentumból nem derül ki. Az oktatási tárca szerint ha a jövőben szorosabbra fogják az ESA-val való közös munkát, az feltehetően a befizetett tagsági díj növekedését fogja eredményezni. Emellett további forrásokat kell majd fordítani az akadémiai és a vállalkozói szféra együttműködésére is. A minisztérium ehhez az EU helyreállítási alapját, illetve egyéb európai programokat is felhasználna. A konkrét összegek azonban nem derülnek ki a dokumentumból.

Druckerék hangsúlyozzák, az űrstratégia csak egy átfogó terv, melyet egy konkrétumokat is tartalmazó akcióterv követ majd. Az akcióterv kidolgozásából a többi érintett minisztériumnak is ki kell vennie a részét. A dokumentumban megjegyzik, hogy az űrstratégia hatékonyabb megvalósítására érdemes lenne létrehozni egy központi szervet, amely teljesen átlátja és koordinálja a feladatokat, ahogyan ez más EU-s tagországokban is működik. Magyarországon például az űrkutatásért egy külön miniszteri biztos felel Ferencz Orsolya személyében.