Összeurópai találkozó a gyászszertartáson

A spanyol rendőrség rendkívüli biztonsági intézkedéseket foganatosított Madrid két repülőterén, a fővárosba vezető utakon, valamint a katedrálishoz vezető úton, ahol a gépkocsikonvojok elhaladtak.

A királyi palota tőszomszédságában lévő Almudena katedrálisba másfél ezer embert engedtek be, a madridiak a város különböző pontjain felállított óriáskivetítőkön, az ország többi részén és Európa számos államában élők a televíziók egyenes adásának köszönhetően követhették figyelemmel a gyászszertartást. A katedrálisba, ahol megjelent a teljes spanyol királyi család, José María Aznar távozó miniszterelnök és kormányának szinte valamennyi tagja, José Luis Rodriguez Zapatero leendő kormányfő és legfontosabb politikai munkatársai, a világ számos országából érkezett állam- és kormányfő, politikai vezető mellett a március 11-én végrehajtott merényletek áldozatainak mintegy félezer hozzátartozója kapott meghívót.

A szertartás jó félórás csúszással kezdődött, mivel a több mint hetven magas rangú külföldi vendég, köztük kéttucatnyi állam- és kormányfő, uralkodó érkezése és köszöntése a tervezettnél jóval több időt vett igénybe. Megjelent a gyászszertartáson Jacques Chirac francia, Carlo Azeglio Ciampi olasz, Tarja Halonen finn, Arnold Rüütel észt, Jorge Sampaio portugál, Georgi Parvanov bolgár köztársasági elnök, Albert monacói trónörökös, Mulaj Rasid, VI. Mohamed marokkói király öccse, Frigyes dán trónörökös, Gerhard Schröder német kancellár, Medgyessy Péter magyar, Tony Blair brit, Leszek Miller lengyel, Adrian Nastase román, Vladimír Špidla cseh, Guy Verhofstadt belga kormányfő valamint Bertie Ahern ír miniszterelnök, az Európai Unió soros elnöke. Részt vett a ceremónián továbbá Colin Powell amerikai külügyminiszter, Adrienne Clarson, Kanada főkormányzója és Abdullatif Sener török miniszterelnök-helyettes.

A gyászmise kezdete előtt valaki a gyülekezetből odakiáltotta Aznarnak: Ön felelős a gyermekem haláláért. A kormányfőt sokan vádolták Spanyolországban azzal, hogy az amerikaiak vezette iraki háború támogatásával kiprovokálta a merényleteket. A szertartás előtt Zapatero leendő spanyol kormányfő rövid megbeszélést folytatott Tony Blairrel és Leszek Millerrel, míg Powell amerikai külügyminiszter Aznarral találkozott.

A gyászmisét Antonio Ruoco Varela, Madrid bíboros érseke mutatta be a sevillai és a barcelonai érsek, valamint 27 további spanyol főpappal közösen. Szentbeszédében a bíboros érsek kiemelte, hogy a gyűlölet stratégiájára csak egyetlen hatékony válasz adható: a szeretet stratégiája. „A terroristák a földi és az isteni igazságszolgáltatás előtt felelnek majd bűneikért. De ha nem képesek arra, hogy megtörjék lelkierőnket, megfosszanak bennünket a nagylelkűségtől, nem marad fegyverük arra, hogy alávessenek bennünket akaratuknak” – mondta. Az állami temetési szertartás azzal fejeződött be, hogy János Károly király és Zsófia királyné, a trónörökös és a királyi pár többi gyermeke személyesen fejezte ki részvétét az áldozatok hozzátartozóinak. Ennek során felcsendült a katedrálisban Kodály Zoltán Stabat Mater című műve is.

Rossz hangulatot keltett több felekezet körében, hogy kizárólag katolikus szertartás szerint emlékeztek meg az áldozatokról. A spanyolországi protestánsok, zsidók, muzulmánok és adventisták a kormányhoz intézett tiltakozó levelükben tettek panaszt a felekezeti egyoldalúság ellen. „A támadások nemcsak katolikusokat öltek meg, hanem más felekezetek tagjait is. Sajnálatos, hogy az állam, amely világinak mondja magát, katolikus gyászünnepséget tartott” – mondta Mariano Blazquez, a protestáns gyülekezet elnöke.

A spanyol rendőrség az állami temetés előtt jelentette be, hogy az orvosszakértők vizsgálatainak végleges eredménye szerint összesen 189 ember halt meg a madridi robbantásokban. Sokáig 202 áldozatról beszéltek, majd a maradványok azonosítása után előbb 190-re, végül 189-re csökkent ez a szám. A különbség abból adódik, hogy mostanra derült ki: az egyik halott egy nyolchónapos terhes asszony volt. (MTI, TASR)

Romániai magyar áldozatok

Madrid/Bukarest. A végleges áldozati lista szerint a merényleteknek a 135 spanyol halottja mellett 54 külföldi áldozata volt. Összesen 15 ország állampolgárai vannak a halottak között, a spanyolok után a legtöbb, mintegy 16 román állampolgár volt. Valószínűleg hat vagy hét romániai magyar is életét vesztette a robbantásokban. Az eddigi, csak részben megerősített hírek szerint két marosludasi, egy brassói, egy sepsiszentgyörgyi és két csángómagyar is szerepel a merénylet tizenhat romániai áldozata között. A robbantásokban továbbá hat ecuadori, öt perui és négy-négy bolgár, illetve lengyel állampolgár vesztette életét. A tegnapi spanyol sajtó szerint még 145 sérültet ápolnak kórházban, közülük két-három sebesült állapota nagyon súlyos. (MTI)