Oroszbarát államfők jönnek

Szófia/Chisinau/Moszkva. Oroszbarát jelölt nyert a bol-gár és a moldáv elnökválaszt-áson, a szófiai kormány máris benyújtotta lemondását. Sikerrel jár Moszkva frontális nyomulása Európában?

A szocialisták által támogatott oroszbarát jelölt, Rumen Radev, a légierő egykori parancsnoka földcsuszamlásszerű győzelmet aratott a bolgár elnökválasztás 2. fordulójában, miközben Bojko Boriszov miniszterelnök ígéretéhez híven bejelentette lemondását. Ellenfele, a Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért jobbközép kormánypárt jelöltje, Cecka Cacseva mindössze 36%-ot kapott. A parlament feloszlatását és az új választások kiírását már Rumen Radev fogja bejelenteni, legkorábban 2017 márciusában.

A Kreml máris gratulál

Az oroszbarát, szocialista jelölt, Igor Dodon nyerte meg a vasárnapi 2. fordulóban a moldovai elnökválasztást, az európai orientációjú, jobboldali Maia Sanduval szemben. Moszkvában Vlagyimir Putyin elnök szóvivője, Dmitrij Peszkov kijelentette, hogy tiszteletben tartják Moldova népének választását, és gratulálnak a győztesnek. Peszkov a kapcsolatok normalizálására és fejlesztésére is felszólított, miután a Moldova és az Európai Unió közötti társulási szerződés feszültséget váltott ki Moszkva és Chisinau között. Dodon az EU-hoz és Romániához való közeledés helyett Moldovának az orosz–fehérorosz–kazah vámunióhoz történő csatlakozását támogatja, és több ízben kifejezte csodálatát Vlagyimir Putyin orosz elnök iránt. A liberális Adevarul román lap a moldovai elnökválasztás eredményére utalva arról ír, hogy Románia „ismét határossá vált Oroszországgal.”

Moszkva manipulációi

A bolgár és a kevésbé meglepő moldáv orosz siker azt jelzi, hogy Moszkva eredményesen próbálja befolyásolni az európai politikát. Talán nem véletlen, hogy idén ősszel sorra jelentették be politikai és titkosszolgálati vezetők egész Európából, hogy minden korábbinál komolyabb orosz támadásoknak van kitéve a kontinens. A beszámolók Szófiától Londonig, Berlintől Brüsszelig ugyanarról szóltak: az orosz titkosszolgálatok módszeresen rombolják az európai közéletet. Az oroszok legfontosabb eszközei: hamis hírek terjesztése, a sajtó manipulálása, adatlopások sorozata, politikailag és katonailag érzékeny területeken, továbbá populista, EU-ellenes pártok támogatása. Az oroszok fő célja: egymás ellen hangolni, gyengíteni az európai szövetségi rendszerek (NATO, EU) tagjait, hogy az európai államok képtelenek legyenek valódi nagyhatalomként, együttműködve fellépni.

Merkel: ez kiberháború!

Angela Merkel német kancellár a napokban arról beszélt, hogy hazáját fenyegetés éri: „Szembe kell néznünk azokkal az internetes támadásokkal és hamisított hírekkel, amelyek Oroszországból jönnek. Kiberháborús eszközökkel és megtévesztéssel Oroszország megpróbálhatja befolyásolni a jövő évi németországi választásokat.”

A vasárnapi elnökválasztás eredményének fényében még aktuálisabb a rövidesen leköszönő bolgár elnök nyilatkozata, aki részletesen beszélt november elején az országát ért hasonló támadásról. Azt mondta, az oroszok a 2015-ös bolgár önkormányzati választás idején támadták meg a választási szervek és a kormány oldalait. Roszen Plevneliev szerint „veszélyes és példátlan” harc folyik Oroszországgal, amit a hidegháború nyomán hidegbékének nevezett, aminek lényegét így világította meg: „Az orosz fenyegetés most nem annyira az Európát megszálló tankokat jelenti, hanem inkább azt, hogy befolyásukkal megosztják a kontinenst. Az európai játszma manapság nem a totális háborúról vagy a lövöldözésről szól, hanem arról, hogy Putyin megpróbál egyes államokat függőségi helyzetbe rántani. Oroszország gyengíteni és megosztani akarja Európát, és minket (Bulgáriát) kiszolgáltatottá tenni.”

Ideg- és hidegháború

Októberben először fordult elő, hogy a brit titkosszolgálat, az MI5 vezetője interjút adott egy újságnak. Andrew Parker a Guardiannak azt mondta, hogy az iszlamista terrorizmus mellett a legtöbb gondjuk az oroszokkal van: „Egész arzenáljuk van, hogy áterőltessék külpolitikai érdekeiket, és ezeket egyre agresszívabban használják. (...) Ebben benne van a propaganda, a kémkedés, zavarkeltés és a kibertámadások is. Rengeteg titkosszolgálati tisztjük működik Nagy-Britanniában. A hidegháborúhoz képest a legnagyobb változás a kiberháborús eszközök előretörése.” John Sawers, a külföldi elhárítással foglalkozó MI6 korábbi vezetője szintén megszólalt: „Egy olyan korszakba jutottunk, ami talán veszélyesebb is, mint a hidegháború volt. Azért lehet veszélyesebb, mert most nincs Moszkva és Washington között egy egyértelmű stratégiai viszony, nincsenek olyan játékszabályok, mint a hidegháború idején voltak.” A cseh kémelhárítás is intenzíven foglalkozik az orosz befolyásolással. Sajnos, úgy tűnik, Szlovákia e téren passzív, az orosz kamuhírek kiszűrése sem élvez prioritást. (MTI, 444.hu, ú)