Orbánék vezetnek?

Budapest. A Nemzetbiztonsági Hivatal több olyan korábbi kormánytagról is talált információkat, akik a rendszerváltás előtt kapcsolatban voltak a titkosszolgálatokkal – tudta meg az RTL Klub Híradója kedden. A hivatal Mécs Imre (SZDSZ), az előző kormánytagok titkosszolgálati múltját vizsgáló parlamenti bizottság elnökének kérésére vizsgálódott. Mécs arra kérte a Nemzetbiztonsági Hivatalt, hogy vizsgálják meg: van-e érintett az 1990 óta létrejött kormányok miniszterei és politikai államtitkárai között. Az esti hírműsor szerint a hivatal hét érintett személyről talált információkat, az Antall-, a Horn- és az Orbán-kormány tagjai között. Az RTL Klub úgy tudja, hogy a legtöbb érintettet az Orbán-kormány tagjai között találták. Az Index információi szerint az Orbán-kormányban öten is felkerültek a listára, az egyik miniszter D-144-es kódnéven szerepel az iratok között. A HVG úgy tudja, hogy a Fidesz vezette kormány három tagjának volt irata a III-as főcsoportfőnökség 2-es ügyosztályánál: kettejükett – Bihari és Magasdi fedőnéven – úgynevezett hálózati személyként tartották nyilván. A harmadik D-008 fedőnéven (Medgyessyhez hasonlóan) szigorúan titkos tiszt volt, és papíron közvetlenül a rendszerváltás előtti évig tartották állományban. Az Orbán-kormány másik két érintettjének neve az úgynevezett III/III-as főcsoportfőnökség iratai között szerepel. Tóth András, a titkosszolgálatokat felügyelő államtitkár az MTI-nek nem kívánt reagálni a hetilap információira. Annyit mondott csupán, hogy az NBH a bizottság által küldött listát töltötte ki. Az MTI úgy tudja: ezen nem tüntették fel sem az érintettek fedőnevét, sem a kódszámukat.

A Történeti Hivatal nyilvántartásában fellelhető iratok szerint az előző kormányok tagjai közül egy személy írt alá a belbiztonsági szervekkel együttműködési nyilatkozatot, három pedig jelentést is adott. A Történeti Hivatal erről szóló levelét tegnap kapta meg Mécs Imre, aki az MTI-nek elmondta: a Történeti Hivatal nyilvántartásában 16 kormányzati szerepet vállalt politikus neve szerepel. „Ezt az adatot forráskritikával kell kezelni, mivel közöttük olyan is van, akiről éppen sikertelen beszervezése okán született irat” – tette hozzá a vizsgálóbizottság elnöke.