Orbán lecseréli minisztereit

Budapest. Orbán Viktor kor-mányfő a parlamentben tartott sajtótájékoztatóján azt mond-ta, 3-4 hét múlva alakulhat meg a kormány, közölte, meg-változik a kormány összeállí-tása. Kormányellenes demonstráció lesz vasárnap.

Orbán Viktor kormányfő szerint 3-4 hét múlva alakulhat meg az új kormány. Közölte, nem folytatni fogják a kormányzást, hanem új kabinet alakul. Jelentős változások, jelentős módosítások várhatók. Nagy részben új emberek jönnek, más lesz a kormány felépítése. A következő kormányzás demográfiai súlypontú lesz. A Stop Soros törvénycsomag jelentőségét szerinte épp a magyar választópolgárok erősítették meg, és az elsők között terveznek megvitatni azt. A miniszterelnök sajtótájékoztatóján ezúttal hagyták dolgozni a külföldi tudósítókat is, mindhiába, mert az Economist újságírójának, aki az EBESZ jelentéséről szerette volna kérdezni, csak annyit felelt, „köszönjük a közreműködést,” illetve köszöni, hogy véleményt formál a magyar választásról.

Választási furcsaságok

Három olyan körzet is van a Választás.hu adatai szerint, ahol nagyon magas lett az érvénytelen szavazatok száma. Egy baranyai szavazókörben például furcsamód az összes, nem a Fideszre adott listás szavazat érvénytelen lett. Egy nógrádiban hihetetlenül magas lett a pártlistás szavazatok között az érvénytelen: az összes voks 35%-a érvénytelen lett. Egy bajai szavazókörben pedig az MSZP jelöltje egyéniben 159 szavazatot kapott, míg a listája nullát, a Fidesz lista pedig közel száz szavazattal többet kapott, mint a fideszes egyéni jelölt. A Jobbik közleményben szólította fel a Nemzeti Választási Irodát, hogy vizsgálja ki a választási csalások gyanújával kapcsolatos összes bejelentést és észrevételt. Mint írják, a voksolás során több tisztázatlan eset történt: elromlott választási szoftver, kérdéses módon hullámzó részvételi arány, az ellenzéki szavazatok esetleges „kreatív könyvelése” rend-szerszintű hibák és visszaélés gyanúját vethetik fel. A választási iroda azt állítja, érdemi kifogást, konkrét panaszt, kérelmet eddig nem kapott.

Vona visszavonul

A Jobbik elnöke Facebook-oldalán jelentette be, hogy benyújtotta lemondását a párt elnökségének, és a testület azt elfogadta. Vona Gábor egyben azt is írja az oldalán, hogy a Jobbik eredményéért vállalja a felelősséget, ez pedig azzal is jár, hogy „a tisztújításon nem méretem meg magam, egyúttal jeleztem az elnökség felé, hogy listás parlamenti mandátumomat nem fogom átvenni.” Vona 12 évig vezette a Jobbikot, előtte egyetlen elnöke volt csak a pártnak, de Kovács Dávid csak néhány hónapig volt posztján. A Jobbik egyik alelnöke, Toroczkai a Facebookon ment neki Vonának. Azt írta: „Vona Gábor megbukott, de a Jobbik él. Ha azonban Vona Gábor úgy gondolja, hogy nem végleg bukott meg, s a lemondás is csak látszólagos lesz, azzal kivégzi a Jobbikot”.

Szombaton tüntetés

Magánemberek tüntetést szerveznek szombaton az Operaháznál „Talpra Magyar, Hív A Szabadság” címmel. A tüntetés leírásában annyi olvasható, hogy „aki szabad Magyarországot szeretne, aki gyű-löletmentes politikát, aki életet akar ebben a fullasztó légkörben”, az menjen el. Az eseményre eddig több mint 12 ezren jelezték, hogy ott lesznek, és további tízezrek (közel 40 ezren), hogy érdeklődnek iránta. Az esemény szervezői között szerepelnek a korábbi kormánykritikus diáktüntetések szervezői.

A kétharmad úthengere

Ha valóban kétharmados parlamenti többsége lesz a Fidesznek, akkor jó eséllyel megszavazzák azokat a törvényeket, amelyeket már komolyan fontolgattak, de nem állt módjukban elfogadni. Például alkotmányba rakják, hogy Magyarország felülírhatja az uniós döntéseket. A 2016-os kvótanépszavazás hiába lett érvénytelen, megpróbálták az alkotmányba belerakni az abból leszűrt eredményt. Ez végül megbukott azon, hogy nem volt meg éppen a kétharmaduk (2015 februárjától 2018 áprilisáig tartott ez az időszak), és az alkotmány módosításához erre szükség lett volna. Jöhet a bíróságok fokozott ellenőrzése, pletykák szintjén régóta tartja magát a vélekedés, hogy a Fidesz szeretné fokozottabban ellenőrizni a bíróságokat. A Fidesz már a 2010-es választás után hozott egy törvényt, ami a bírók esetében a nyugdíjkorhatárt 70-ről 65 évre csökkentette.

Elérhetik, hogy Budapesten ne legyen erős politizálás. Ennek fontos oka, hogy az országban csak Budapesten nem bizonyos a Fidesz támogatása, ezért felesleges kockázat volna a kormány számára egy ellenzéki hatalmi gócpont kiépülésének lehetősége az itteni önkormányzatokban. Többféle átalakítási tervről vitatkoztak az elmúlt nyolc évben a Fideszben, köztük volt az is, hogy ne legyen közvetlenül választott főpolgármestere a városnak. (444.hu, Index, hvg.hu)