Önellátó európai mezőgazdaságot sürget a bajor miniszter

Michaela Kaniber rámutatott, hogy tavaly Oroszország és Ukrajna a globális búzakereskedelem 29 százalékát adta, a napraforgóolaj esetében ez az arány közel 80 százalék.

A Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa azt mondta, szeretné elkerülni, hogy az élelmiszerellátás is „hasonló függőségbe kerüljön, mint az energiaszektor”. A koronavírus-járvány és az ukrajnai háború is nyilvánvalóvá tette, hogy Európának élelmiszerellátási szuverenitásra lenne szüksége – mondta Kaniber. Hozzátette, hogy a kérdést a német tartományi mezőgazdasági miniszterek március végi konferenciáján meg fogják vitatni.

Véleménye szerint a globalizáció és a szabad piacok korában a lokális élelmiszer-biztonságot sokan idejétmúltnak tekintik, most azonban az emberek ismét aggódni kezdtek a termékek eredete és az ellátási láncok biztonsága miatt.

„Az a tény, hogy etikai, környezetvédelmi és éghajlatvédelmi okokból is csökkentenünk kell a más kontinensekről származó élelmiszerimportot, csak megerősíti ennek a szükségességét” – hangsúlyozta Kaniber.

A mezőgazdasági termőterületek azonban egyre kisebbek a lakásépítések, az infrastrukturális projektek, a napelemek és szélerőművek által lefoglalt, és az ennek kompenzálására elkülönített területek miatt. Ugyanakkor a társadalom egyre kevesebb műtrágyát és növényvédő szert akar használni, ami szintén csökkenti a termést. „Mindent újra mérlegre kell tennünk az Európai Unióban” – fogalmazott a miniszter, hozzátéve, hogy jelenleg a fogyasztóknak nem kell szűk keresztmetszetektől tartaniuk.

A miniszter felhívta a figyelmet egy, a biogazdálkodás válság idején betöltött fontosságát kihangsúlyozó szakértői jelentésre is.

A szakértők szerint az EU-nak még az ukrajnai háború miatt az élelmiszerpiacokon várható feszültségek ellenére is a biogazdálkodásra kellene összpontosítania. „Ha most kijelentenénk, hogy minden agrár- és környezetvédelmi politikánkat a kukába hajítjuk, mondván, vigye el az ördög, megtermelünk mindent, az szerintem teljesen elhibázott lépés lenne” – jelentette ki a Thünen piackutató intézet vezetője, Martin Banse.

Az ukrajnai háború miatt sokan tartanak az élelmiszerárak emelkedésétől. Ennek részben az az oka, hogy Ukrajna fontos búzaexportőr. Emellett a nitrogénműtrágya-előállításhoz fontos földgáz is drágulhat a háború miatt.

Banse szerint nem lehet úgy tenni, mintha az éghajlatváltozás vagy a talajvíz magas nitrátszennyezettsége mostanra már a múlt problémái lennének. „Először az élelem, és csak utána jöhet a morál, na ez a hozzáállás most már nem alkalmazható, mert az európai mezőgazdaságban hatalmas kihívásokkal kell megbirkóznunk” – mondta Banse.

Cem Özdemir német gazdasági miniszter (Zöldek) vasárnapi nyilatkozatában szintén hangsúlyozta, hogy a környezetbarát élelmiszertermelés támogatásának nagyobb arányú visszavágása „rossz lépés” lenne.

Carina Konrad, az FDP frakcióvezető-helyettese úgy fogalmazott: „az uniós mezőgazdasági minisztereknek minden eddiginél jobban kell összpontosítaniuk a világ élelmezésbiztonságának megőrzésére” – mondta. Hozzátette, hogy a műtrágyák és növényvédő szerek kevesebb használata vagy a monokultúrák terjedése miatt csökken a terméshozam. A fenntarthatóságot a termelés korlátozása helyett innovációval és új technológiákkal kell biztosítani - mondta.