Obama minden eddigi elnöknél több embernek kegyelmezett meg

Hivatalba lépése óta az Egyesült Államok 44. elnöke 1715 elítélt esetében gyakorolt kegyelmet, köztük 568 olyan ember számára is lehetővé tette a szabadulást, akik életfogytig tartó büntetésüket töltötték.

"Sok kiszabott ítéletet igazságtalannak tartott, és erős meggyőződése, hogy az emberek megérdemelnek egy második esélyt" - mondta Neil Eggleston, a Fehér Ház egyik jogtanácsosa.

Barack Obama következetesen azt az álláspontot képviselte, hogy sok kábítószeres ügyben a törvények megkötik a bírák kezét, akik így kénytelenek túl szigorú ítéleteket kiszabni, s így szerinte túl sokan túl sokáig sínylődnek rács mögött. Elnökként többször szorgalmazta, hogy a kongresszus adjon nagyobb mozgásteret a bíráknak, de a törvényhozók nem léptek az ügyben.

Kiszabadulhat például egy olyan férfi, akit testvére bízott meg azzal, hogy szerezzen marihuánát, majd fivérével együtt a füvet némi kokainnal párosítva akarták eladni, csak a vevők nem vevők voltak, hanem rendőrök. Bernard Smith a kokain miatt annak ellenére szigorúbb, 22 éves börtönbüntetést kapott, mint a testvére, hogy neki nem volt köze a kemény droghoz. Még 10 évet kellett volna leülnie, de Obama döntése értelmében 2019 januárjában kiszabadulhat; nem kegyelmet kapott, csak enyhítést. Ügyvédje szerint Smith megtanulta a leckét, és arra készül, hogy klímaszerelő lesz.

Azok a kábítószeres bűncselekmény miatt elítéltek fordulhattak enyhítésért az elnökhöz, akik már legalább 10 évet letöltöttek a rájuk kiszabott büntetésből, nem követtek el erőszakos bűncselekményt, és jó volt a magaviseletük a rács mögött. Több mint 16 ezer kérvény érkezett a Fehér Házba. A jóváhagyott enyhítéseket az elnök maga nézte át.

Eggleston elmondta, hogy Obama elsősorban azok kérvényeit hagyta jóvá, akik láthatóan megváltoztak a börtönben. Például volt, aki vette a fáradságot, hogy kereskedelmi jogosítványt szerezzen, holott életfogytiglani büntetését töltötte, és kilátása sem volt arra, hogy bármikor sofőrként dolgozhasson.

A héten Barack Obama jelentősen lerövidítette a Wikileaksnek iratok százezreit átadó Chelsea Manning büntetését, aki így már májusban kiszabadulhat. Kért, de nem kapott kegyelmet viszont Rod Blagojevich, Illinois állam korábbi kormányzója, akit korrupciós ügyben ítéltek 14 év börtönre. A többi között éppen az akkor frissen elnökké választott Barack Obama szenátusi mandátumát bocsátotta áruba. Nem bocsátott meg a leköszönő amerikai elnök Edward Snowdennek sem, aki leleplezte, hogy a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) tömeges megfigyelést végez, s aki jelenleg Oroszországban tartózkodik.