Nyugati hatalmak: következményei lesznek, ha a húszik folytatják a vörös-tengeri támadásokat

A londoni miniszterelnöki hivatal által szerda este közzétett nyilatkozat – amelyet Nagy-Britannia, az Egyesült Államok, Németország, Olaszország, Japán, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland, Bahrein, Belgium, Dánia és Hollandia kormánya írt alá – felszólítja a húszikat a vörös-tengeri támadások azonnali leállítására, valamint a hatalmukba kerített hajók és személyzeteik szabadon engedésére.

A kommüniké megfogalmazása szerint ha a húszik emberéleteket kockáztatva továbbra is fenyegetik a világgazdaságot és az akadálymentes kereskedelmi forgalmat a térség kritikus fontosságú tengeri útvonalain, akkor „ennek következményeiért őket terheli majd a felelősség”.

A nyilatkozat nem részletezi a lehetséges következményeket.

Grant Shapps brit védelmi miniszter azonban a The Daily Telegraph című konzervatív brit napilap hétfői kiadásában megjelent írásában alig burkoltan közvetlen katonai fellépést helyezett kilátásba a jemeni húszi lázadók ellen.

Shapps úgy fogalmazott, hogy ha a nemzetközi közösség nem védi meg a Vörös-tengert, az bátoríthatja mindazokat, akik máshol, például a Dél-kínai-tengeren vagy a Krím környékén igyekeznek fenyegetően fellépni, és ebben a helyzetben Nagy-Britannia kész „közvetlen akciók” végrehajtására.

Az utóbbi hetekben – különösen a Gázai övezetet uraló Hamász iszlamista terrorszervezet ellen indított izraeli hadműveletek kezdete óta – az Irán által támogatott jemeni húszi lázadók számos támadást intéztek a Vörös-tengeren közlekedő kereskedelmi hajók ellen.

A tizenkét ország által aláírt szerdai közös nyilatkozat leszögezi: a hajók ellen drónokkal, naszádokkal és rakétákkal elkövetett támadások közvetlenül veszélyeztetik a globális kereskedelem működéséhez nélkülözhetetlen tengerhajózás szabadságát a világ egyik legkritikusabb fontosságú vízi szállítási útvonalán.

A Downing Street által ismertetett kommüniké szerint ez olyan jelentős nemzetközi problémává vált, amely már kollektív fellépést igényel.

A közös nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a Vörös-tengeren halad át a tengeri szállítású globális áruforgalom csaknem 15 százaléka, ezen belül a tengeri nyersolajszállítmányok 12 százaléka, a hajókkal továbbított cseppfolyósított földgáz 8 százaléka és a tengeri úton exportált gabona ugyancsak 8 százaléka.

A nemzetközi szállítmányozási vállalatok azonban a Vörös-tengeren kialakult helyzet miatt az afrikai kontinens déli csücskén lévő Jóreménység foka felé irányítják át hajóikat, és ez jelentősen növeli a költségeket, hetekkel késlelteti az áruk eljuttatását célállomásukra, veszélyeztetve a humanitárius segélyek, köztük a kritikus fontosságú élelmiszerek és üzemanyagok szállítását is – áll az aláíró országok szerdai közös közleményében.