Nyolc bátor ember – vagy nyolcak bandája?

Chirac nem hagy az orrára koppintani, Schröder néha már unja az egészetReuters-felvételekWashington/Berlin/Párizs/Brüsz-szel/Moszkva/Athén/London. Európa első számú politikai témája lett az a felhívás, amelyet nyolc európai vezető politikus tett közzé s csütörtöki a The Timesban, s amellyel lényegében támogatták az USA Irakkal kapcsolatos politikáját. A politikusi és lapvisszhangok megoszlanak. A támogatók „nyolc bátor embert” emlegetnek, az ellenkező véleményen lévők „a nyolcak bandájáról” beszélnek. Tegnap délutánig a nyolcakból tizenegyek lettek: csütörtökön este Mikulás Dzurinda szlovák kormányfő is csatlakozott az aláírókhoz, majd tegnap ugyanezt tette a szlovén és a lett miniszterelnök is.

George Bush amerikai elnök azonnal üdvözölte a nyolcak nyílt levelét, amelyben támogatásukról biztosították az USA-t Irakkal szembeni fellépésében. Ari Fleischer, a Fehér Ház szóvivője közölte: az elnök az elkövetkező időt nagyon sűrű és tevékeny diplomáciára használja ki, ez azonban heteket, és nem hónapokat jelent. Támogatta azt a szaúdi kezdeményezést is, hogy Szaddám Huszein iraki elnök önkéntes száműzetésével keressék a békés megoldást.

Németországban hatalmas belpolitikai vitát kavart a nyolcak levele. Gerhard Schröder kancellár „véleménynyilvánításnak” nevezte a nyolcak állásfoglalását. Friedbert Pflüger, az ellenzéki uniópártok szakértője szerint Schröder kancellár az iraki háború elutasításával egyenesen provokálta a felhívás közreadóit. Kerstin Müller (Zöldek) külügyi államminiszter viszont viszszautasította azokat a szemrehányásokat, amelyek szerint erősödik Németország elszigetelődése. Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök „mélységesen sajnálatosnak, botrányosnak és nem szolidárisnak” nevezte azt, hogy a felhívás szerzői nem tájékoztatták az EU többi kormányát és az EU görög elnökségét.

Egyébként a görög elnökség tegnap konzultációkat kezdett annak érdekében, érdemes-e ez ügyben összehívni az uniós külügyminiszterek rendkívüli értekezletét. Kosztasz Szimitisz görög kormányfő állítólag egy EU-csúcsot sem tartott kizártnak az Irakkal kapcsolatos közös uniós álláspont kidolgozása érdekében. Szimitisz hangsúlyozta: nem segíti elő a kérdés közös kezelését az, ahogyan az öt EU-tagállam és az érintett tagjelölt államok a közös cikk megjelentetését vállalták.

A francia elnöki hivatal szerint a levélben foglaltak többségével Párizs is egyetért, különösen, ami Irak lefegyverzését illeti. Mindamellett úgy látja, hogy a dolgok jelenlegi állásánál semmi sem igazolna egy Bagdad elleni katonai akciót. A francia tisztségviselő hiányolta, hogy a levélírók nem foglalnak állást a megjelölt cél elérését biztosító eszközök kérdésében.

Göran Persson svéd miniszterelnök rossz és veszélyes fejleménynek nevezte a nyolcak levelét. Anna Lindh külügyminiszter pedig csalódottságát fejezte ki, mondván: „ez egyáltalán nem jó egy közös európai külpolitika szempontjából”.

A Handelsblatt német gazdasági-pénzügyi lap azt írta, „Schröder kancellár aláírását nem is kérték. A nyolc aláíró szándékosan kirekesztette. Ebben a kényes helyzetben gyenge vigasz lehet számára, hogy Blair és csapata Franciaország elnökét, Jacques Chiracot is sarokba állította. A Frankfurter Rundschau szerint a nyolcak nyilatkozata a szakadás nyilatkozata. „Bármi is mozgatta Blair, Aznar, Berlusconi, Durao Barroso, Rasmussen, Havel, Medgyessy és Miller urakat, hogy az Európai Unió többi részét a transzatlanti megbízhatatlanság és a biztonságpolitikai határozatlanság gyanújába keverjék, egy dolgot önkéntelenül maguk nyilvánítottak ki: a közös külpolitika célja számukra semmit sem jelent.”

Orosz sajtóvélemények szerint az USA régi, titkos célja: Európa megosztása valósult meg a nyílt levéllel.

Az olasz La Repubblica azt írta, az EU-ba belépni készülő csehek, magyarok és lengyelek térfelet választottak, úgy döntve, hogy a nyolcak bandájába akarnak tartozni, és törés következett be mind a jelen, mind pedig a jövő Európájában. A Corriere della Sera címében úgy fogalmaz: a felhívás megsebesítette az Európai Uniót, az esemény napját pedig fekete csütörtöknek nevezi.