Nicolas Sarkozy diadalittasan tért vissza

MTI-ÖSSZEFOGLALÓ

A franciák a kétfordulós választáson a 101 megyei tanács összetételéről döntöttek a következő hat évre. Az UMP és a centristák, akik eddig 41 megyében voltak többségben, 67 irányítását szerezték meg. Sarkozy pártja a szavazatok 26 százalékával 2054 választókörzetből 1032-öt szerzett meg. A Szocialista Párt (PS) és szövetségesei, akik eddig 61 megyét irányítottak, 34-ben vannak mostantól többségben. Huszonnyolc megye került át a baloldaltól a jobboldalhoz, köztük Bouches-du-Rhone, ahol 1953 óta többségben volt a baloldal vagy Cotes-d'Armor, amelyet 1976 óta irányítottak a szocialisták és Correze is, amelynek 2008 és 2012 között Francois Hollande jelenlegi államfő volt az elnöke.

A szélsőjobboldali Nemzeti Front minden idők legjobb eredményével sem tudott egyetlen megyét sem megszerezni, pedig az első fordulót követően legalább két helyen biztos győztesnek látszott. Marine Le Pen pártja ugyanakkor beágyazódott helyi szinteken: eddig egyetlen képviselője volt a megyei tanácsokban, mostantól viszont 43–47 helyet tudhat magáénak. Marine Le Pen egy későbbi győzelem bázisának tekinti a vasárnapi eredményt. Pártjára 4,1 millió választópolgár szavazott, a második fordulóban megjelentek 22%-a. Franciaországban sokan a 2017-es elnökválasztás főpróbájának tekintették a voksolást, s a hétfői francia lapok elsősorban a szocialista kormányzat vereségeként értelmezték az eredményt.

A választások egyik nagy tanulsága a kormányzó szocialisták jelentős veresége. Manuel Valls miniszterelnök azonnal elismerte a baloldal „vitathatatlan vereségét”, azt is jelezte, hogy megértette a franciák üzenetét azzal, hogy szerinte túl sok szavazatot adtak a szélsőjobboldalnak. A miniszterelnököt a szociálliberális gazdaságpolitika eddigi eredménytelensége miatt a kisebb baloldali pártok és a Szocialista Párt belső ellenzéke részéről ugyanakkora bírálat érte, mint a jobboldal részéről.