Németország szerint szerződésszegés rubelben kérni az orosz gáz árát

Az Európai Unió összes tagállamára vonatkozó moszkvai döntés „kevéssé ijeszt meg”, mert Németország földgázellátása a tavasz végéig biztosított – mondta a Zöldek politikusa egy más ügyben tartott tájékoztatón kérdésre válaszolva.

Kifejtette: már tavaly decemberben, Oroszország Ukrajna ellen indított „pusztító háborúja” előtt világos volt, hogy Moszkva „nem stabil partner”, ezt jelezte a németországi földgáztározók alacsony töltöttsége. A kormány időközben gondoskodott a tározók utántöltéséről, és továbbra is komoly erőfeszítésekkel igyekszik cseppfolyósított földgázt (LNG) „felhajtani a világpiacon”.

Így télre és tavaszra sikerült biztosítani az ellátást, de a következő télre kell még földgázt szerezni – mondta a Zöldek politikusa.

Hangsúlyozta, hogy szerződésszegést jelent Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentése, miszerint a földgázszállítások ellenértékének elszámolására használt rendszert átállítják orosz rubelre. Németország az európai partnereivel konzultál a megfelelő válaszról – közölte a miniszter.

A tárca mellett működő független tudományos tanácsadó testület egyik legtekintélyesebb tagja, Jens Südekum, a düsseldorfi Heinrich Heine Egyetem (HHU) nemzetközi gazdaságtannal foglalkozó kutatója első gyorselemzésében kiemelte, hogy a hosszú távú földgázszállítási szerződésekben minden bizonnyal rögzítették az elszámolás pénznemét. Ez euró vagy dollár lehet, az orosz elnök döntése így „egyoldalú szerződésszegés”.

Kifejtette: a nemzetközi bankközi devizapiacon nincs elég rubel, ezért a szankciókkal sújtott orosz központi bankhoz kell fordulni, vagyis „Putyin közvetve arra kényszerít minket, hogy aláássuk saját szankcióinkat”.

Az „úgynevezett barátságtalan államok, például az EU vagy Svájc ezt nem fogják tudni egykönnyen megemészteni” – írta Jen Südekum, hozzátéve: az orosz elnök lépése „megtorlás a nyugati szankciók ellen, amire nem sokan számítottak ebben a formában".

Mindezzel „valószínűbbé vált a teljes gázembargó forgatókönyve, akár akarjuk, akár nem” – írta a szakértő.