Nem volt új bizonyíték

Egyes források szerint két, más jelentések szerint három amerikai katonát öltek meg különbözo incidensekben az elmúlt huszonnégy órában Irakban – közölték tegnap amerikai források. A katonák akkor vesztették életüket, amikor támadás érte konvojukat.

Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter szerint az USA nem azért indított háborút Irak ellen, mert drámaian új bizonyítékokra tett szert a bagdadi rezsim fegyverkezési törekvéseirol, hanem mert a 2001. szeptember 11-i terrortámadások drámaian új megvilágításba helyezték a meglévo hírszerzési értesüléseket. Rumsfeld a szenátus katonai bizottsága elott hangsúlyozta: a terrortámadások megváltoztatták a felfogást arról, hogy az USA valójában mennyire sebezheto, mennyire veszélyeztethetik a terrorizmust támogató államok és terrorszervezetek. Bush elnök azzal indokolta a háborút Irak ellen, hogy a rezsimnek biológiai és vegyi fegyverei vannak, amelyek Amerikát és szövetségeseit fenyegetik, de ezek a fegyverek a hadmuveletek befejezése óta sem kerültek elo. Rumsfeld most is azzal érvelt, Iraknak 12 éve volt rá, hogy elrejtse vegyi és biológiai fegyverprogramjait, így ezeknek a feltárása idot vesz igénybe. Értékelése szerint Irak nagy részében biztonság van, az amerikai és brit katonák elleni támadások zöme Bagdadra és környékére korlátozódik. „A probléma valós, de a koalíciós erok rendezett és eroteljes módon kezelésbe vették” – tette hozzá. Carl Levin michigani szenátor rejtélynek nevezte, miért nem igyekszik a kormány megnyerni az ENSZ-t és a NATO-t ahhoz, hogy vegyen részt a biztonság megszilárdításában, hiszen Irak stabilizálása az egész világ érdeke. A NATO támogatása lehetové tenné a franciák és a németek, a világszervezeté pedig az indiaiak és az egyiptomiak részvételét – mondta Levin.

Franciaország az ENSZ felhatalmazásától teszi függové katonái szerepvállalását az iraki politikai rendszer átalakításának folyamatában – üzente Rumsfeld ajánlatára reagálva a francia diplomácia vezetoje. Dominique de Villepin a tegnapi Le Figarónak nyilatkozva kategorikusan fogalmazott: „Nem megyünk Irakba pontosan rögzített ENSZ-mandátum nélkül.” Rumsfeld ugyanis az említett szenátusi meghallgatáson nem csinált titkot abból, hogy az iraki átmenet súlyos anyagi terheit viselo Washington a jelenlegi helyzetben szívesen venné Párizsnak és Berlinnek – az iraki hadjárattal szembehelyezkedo országok két leghangosabb szószólójának – aktív részvételét a pacifikálási folyamatban. Villepin kifejtette: Franciaország szerint az átmenet hatékonyságát egyedül az biztosíthatja, ha a helyzet rendbetételét a világszervezet illetékességébe utalják. Fenntartás nélkül, utólag is indokoltnak minosítette a francia diplomácia korábbi hajthatatlan magatartását Washington iraki inváziójával szemben. „Az iraki konfliktus ügyében a háború és béke kérdésein túl valójában arról folyt a vita, milyen alapelvek határozzák meg a jövoben az új világrendet. A mi meggyozodésünk szerint a nemzetközi kapcsolatokban a kollektív felelosség alapelvének kell érvényesülnie. Irakban, de másutt is ez a legitimitás elofeltétele, következésképp ez biztosíthatja a nemzetközi fellépés hosszú távú hatékonyságát. A megelozo csapás nem válhat gyakorlattá a nemzetközi kapcsolatokban” – hangozatta. Villepin értékelése szerint az iraki válságról vallott ellentétes nézetek dacára Franciaország és az USA megorizte és a jövoben is fenntartja a kölcsönös barátságot és felelos szövetségesi viszonyt. Kijelentette: a terrorizmus, a tömegpusztító fegyverek megakadályozásának célkituzése, a regionális válságok kezelése mindkét fél számára olyan sürgos és fontos feladat, amely közös és felelos együttmuködést tesz szükségessé.