Nem lesz kivándorlás?

Az Etiópiában maradt zsidók több mint 18 ezer fős közössége a jövő héten települt volna Izraelbe, pontot téve annak az „exodusnak” a végére, mellyel Izrael a nyolcvanas évek elejétől több hullámban „kimenekítette” a zsidókat az afrikai országból.

A falasák etiópiai zsidók keresztény hitre áttért leszármazottai, számos etiópiai zsidót ugyanis a 19. században erőszakkal keresztény hitre térítettek. Izrael 1984-ben és 1991-ben összesen mintegy 35 ezer zsidót vitt ki repülőgépekkel az országból. Többségük Ciszjordániában telepedett le, és a BBC cikke szerint most a magas munkanélküliségtől és a diszkriminációtól szenvednek.

A kollégáját fogadó etióp külügyminiszter szerint azonban, ilyen tömeges kivándorlást eredményező lépésre most már semmi szükség, hiszen az etiópiai emberek oda utazhatnak a világban, ahová kedvük tartja. „Az etióp kormánynak semmi kifogása nincs az ellen, ha zsidók Izraelbe utaznak” – mondta Seyoum Mesfin, hozzátéve, hogy „ma Etiópiában nincs szükség olyan szervezett beavatkozásra, mint a nyolcvanas, kilencvenes években volt.”

Szerdán az izraeli külügyminiszter látogatást tett Etiópia északi, Gondar régiójába, hogy találkozzon a Falasha Mura tagjaival, köztük több olyannal, akit erőszakkal megkereszteltek. Néhányuk elmondta, hogy a kormány meggátolta hozzátartozóik meglátogatását, és vallásuk miatt is éri őket megkülönböztetés.

Az izraeli kormány tavaly bejelentette, hogy körülbelül 20 ezer etiópiai zsidó költözhetne Izraelbe az ország törvényei szerint, melyek kimondják, hogy a világon bármely zsidónak joga van izraeli állampolgársághoz. Etiópia akkor leállította a folyamatot, és közölte, hogy szükségtelen a tömeges kivándorlás, hiszen bárki szabadon elhagyhatja az országot.

IZRAEL KÖNNYĺTENE

Zeév Boim izraeli védelmi miniszterhelyettes közben bejelentette, az izraeli hadsereg könnyíteni kívánja a palesztinok számára az átjutást a katonai ellenőrző pontokon. Az izraeli rádiónak adott nyilatkozat az izraeli biztonsági vezetők csütörtöki ülését követően hangzott el. Ezen a tanácskozáson, amelyen részt vett Saul Mofaz védelmi miniszter és Móse Jaalon, a hadsereg főparancsnoka is, megvitatták a palesztin lakosság életkörülményeit Ciszjordániában és a Gázai övezetben. Zeév Boim elmondta, hogy a hadsereg különbözőképpen próbál eljárni a polgári lakossággal, illetve a terrorcselekmények elkövetőivel szemben.

A biztonsági vezetők csütörtöki tanácskozását a fokozódó nemzetközi nyomásra hívták össze – közölte egy névtelenséget kérő tisztségviselő. Résztvevői úgy ítélték meg, hogy a helyzet e tekintetben kaotikus. A palesztinok által ellenőrzött területeken kizárólag az egészségüggyel és oktatással kapcsolatos intézmények működnek. Az utcákon a különböző fegyveres csoportok irányítanak.

A következő napokban a palesztinokkal kapcsolatos újabb könnyítő lépések várhatók. Az átkelőhelyeken egy arabul beszélő tisztnek és katonának kell tartózkodni a súrlódások elkerülése érdekében. Az átkelőhelyeken tartózkodó tisztek több jogosítványt kapnak, hogy átengedjenek palesztinokat. A palesztin területekről Jordániába és Egyiptomba vezető átkelők hosszabb ideig tartanak majd nyitva.