Nem enyhülő feszültség

A hadműveletek irányításával is megbízott Tom Franks tábornok kormányozná majd Irakot Ezt Gerhard Schröder kancellár mondta tegnap, miután a tájékoztatta a parlamenti pártok frakcióvezetőit arról, hogy milyen segítséget kért az USA Berlintől egy Irak elleni akcióhoz. Egyébként az USA az elmúlt hetekben hozzávetőleg ötven állam kormányánál érdeklődött aziránt, mivel tudna részt venni egy esetleges Irak elleni katonai műveletben. Hírügynökségek beszámoltak arról, hogy Schröder az említett légtérnyitáson kívül az amerikai kérések többségét elutasította. A Bush-kormányzat a németektől nukleáris, biológiai és vegyi fegyverek elhárítását lehetővé tevő kapacitásokat kért, továbbá katonai rendőröket szeretett volna kapni, s azt kívánta, hogy Berlin a katonai csapás után vegyen részt Irak újjáépítésében. Schröder tegnap is hangsúlyozta, hogy Németország nem fog részt venni az Irak elleni háborúban.

Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter tegnap hajnalban arról beszélt, hogy a német–amerikai viszony tartósan hűvös marad, s ezen az sem változtatna, ha Németország esetleg hajlandó lenne bekapcsolódni az Irak elleni katonai akcióba. Rumsfeld szerint nem lehet egyszerűen napirendre térni afölött, ami a német választási kampány során történt.

Katonai szakértők szerint az Egyesült Államok már december közepére készen állhat a háborúra. Az Öböl térségében lévő két repülőgép-hordozó-csoportosítás, illetve az Irak közelében állomásozó egyéb légierő elég az első csapásokhoz, a szárazföldi erőknek pedig két hadosztály számára elegendő nehézfegyverzetet raktároznak Kuvaitban. A katonák átszállítása alig tíz napot venne igénybe, és a már ott lévő csapatokkal, a gyors reagálású hadosztályokkal, illetve a kommandókkal együtt máris jelentős – bár az egész ország megszállására messze nem elegendő – erő állna rendelkezésre a hadműveletek megindításához. Egy ilyen forgatókönyv szerint elképzelhető, hogy a december 8-i határidő után akár két héten belül, azaz még karácsony előtt megindul a háború.

A Fehér Ház által irányított, eddig titkos végrehajtói politikaformáló csoport (Executive Steering Group) közben már a megszállás éveire dolgoz ki terveket. A US News and World Report című hetilap legfrissebb száma megírja, hogy kezdetben egy amerikai tábornok kormányozza majd Irakot. Ez a hadműveletek irányításával is megbízott Tom Franks lehet, aki jelenleg a középső parancsnokságot vezeti. Derűlátó vélemények szerint ez az időszak nem lesz hosszabb hat hónapnál, mások úgy vélik, hogy több évig is eltarthat, mire nemzetközi felügyelet mellett fokozatosan az irakiak is szerephez juthatnának. A terv csak a végső, harmadik szakaszban számol egy alkotmányozó gyűléssel, majd az USA számára is elfogadható új kormány létrejöttével.

A katonai megszállás valamilyen formában akár tíz évig is elhúzódhat, s a becslések szerint évente 17–46 milliárd dollárba fog kerülni. Felmerült, hogy a költségeket részben az iraki olaj eladásából fedezzék, de ezt a javaslatot elvetették: bizonyítani kívánják, hogy a háború nem az olajkészletekért folyt. A folyamat során meg akarják akadályozni Irak szétesését, a többségi síiták és a hatalmat hagyományosan gyakorló szunniták összecsapását, illetve a kurdok elszakadását, s azt is, hogy Irán hasznot húzhasson vetélytársa meggyengüléséből.

Közben a Washington Post újabb konfliktus lehetőségét vázolta fel. Nemzetbiztonsági források szerint javaslat készült arra, hogy az USA ultimátumban követelje Szaúd-Arábiától a terroristák támogatóival szembeni hathatós fellépést. Az amerikaiak több szaúdi herceget és milliárdost gyanúsítanak azzal, hogy pénzt adnak az al-Kaidának, illetve más terrorszervezeteknek. A javaslat szerint Rijádnak csak 90 napot adnának, utána az amerikaiak egyoldalú – nem részletezett – lépése következik. (TASR, NOL)