Nehézbombázók gyakorlata az Öbölben

A sokat emlegetett, amerikai gyártmányú Patriot légvédelmi rendszer. A napokban ilyet küldött Németország Izraelnek. Reuters-felvételA manőverező robotrepülők indítására alkalmas amerikai nehézbombázók vasárnap kezdtek gyakorlatozni a Perzsa-öböl térségében. Az amerikai középső parancsnokság közleménye szerint a B-52 Stratofortress első gyakorló repülését egy közelebbről meg nem nevezett övezetben hajtotta végre. A gyakorlatok rendszeresen folytatódnak, és a személyzet hatékony harckészültségének fenntartását célozzák.

HANGSEBESSÉG FELETT, 14 EZER MÉTER MAGASAN

Stephen Franzoni, a parancsnokság szóvivője nem válaszolt arra, hogy az atombombák ledobására is alkalmas bombázók behatoltak-e az iraki légtérbe feladataik teljesítése közben. Mindössze arra szorítkozott, hogy a gyakorlatokban részt vevő B-52-esek egyike sem az USA-ban állomásozik. A B-52 bombázók, amelyek képesek a hangsebesség felett és 15 ezer méter magasságban repülni, mindenféle lőszerrel elláthatók. Az ilyen típusú repülőgép, amely több mint 40 éve az amerikai légierő központi eleme, több mint 14 ezer kilométeres távot tud megtenni egyhuzamban üzemanyag-utántöltés nélkül. Az első öbölháborúban, 1991 januárjában és februárjában a B-52 bombázókról juttatták célba az Irak ellen felhasznált lőszerek 40 százalékát. A Pentagon szerint a B-52 bombázók egy csoportja történelmet írt: megszakítás nélkül 35 órás harci feladatot hajtott végre, az USA déli részén fekvő Louisianából indulva, hogy mielőtt visszatérne támaszpontjára elindíthassa robotrepülőit az Öböl térségében.

SPANYOL REPÜLŐGÉP-ANYAHAJÓ

Spanyolország készen áll arra, hogy háború esetén a Perzsa-öbölbe vezényelje a Principe de Asturias nevű repülőgép-anyahajóját.A hadihajót elkísérné egy F-18-as repülőzászlóalj, valamint egy üzemanyag-utántöltő hajó és két fregatt. A tervek szerint a Principe de Asturias nem látna el támadó feladatokat, csupán az amerikai és brit hajók védelme lenne a feladata.

BAGDAD ISMÉT ENGEDNE

Irak tegnap sejtetni engedte, hogy eleget tesz az al-Szamúd-2 rakéták megsemmisítésére vonatkozó ENSZ-követelésnek, de legalábbis igen hamar döntést hoz az ügyben. Amír asz-Szaadi tábornok, az iraki elnök tanácsadója kijelentette, hogy Bagdadban nagyon figyelmesen tanulmányozzák a Hans Blix, az ENSZ leszerelési szakértőinek vezetője által előterjesztett követelést, amelynek értelmében Iraknak legkésőbb március 1-jén el kell kezdenie az al-Szamúd-2 rakéták megsemmisítését. A tábornok kiemelte, hogy Irak pragmatikusan kezeli ezt a kérdést. „Ez egy technikai jellegű ügy, és nem tekintjük akadálynak. Ha az a cél, hogy törvényes úton, vagyis a BT bevonásával haladjunk tovább, akkor Iraknak nincs kifogása az ellen, hogy reálisan kezelje az ügyet” –mondta.

Az ENSZ fegyverzetellenőrei tucatnyi iraki helyszínt fésültek át tegnap tiltott fegyverek után kutatva. A kutatások kiterjedtek négy, Bagdad környéki rakétaipari létesítményre is, valamint egy repülőtérre, a bagdadi műszaki főiskolára és a moszuli műszaki egyetemre. A Babel című hivatalos iraki napilap azzal vádolta tegnap az Egyesült Államokat, hogy hisztériásan viselkedik, és minden áron ki akar csikarni egy új BT-határozatot, amely igazolná az Irak elleni katonai műveletet. A Szaddám Huszein elnök fia, Udaj által irányított újság emlékeztetve arra, hogy az előző (az 1441-es számú) határozat még érvényben van és „előírásait hatékonyan megvalósítják”, úgy vélte: ha Washington keresztülviszi akaratát, akkor a „nemzetközi szervezet az amerikai külügyminisztérium kis részlegévé” válik.

SZADDÁM–PRIMAKOV TALÁLKOZÓ

Irak semmiféle módon nem fogja akadályozni az ENSZ fegyverzetellenőreinek munkáját – ígérte Szaddám Huszein iraki elnök a Jevgenyij Primakov volt orosz kormányfővel Bagdadban megtartott találkozóján. Primakov, aki az orosz duma képviselője, Vlagyimir Putyin orosz államfő megbízásából folytatott tárgyalásokat Bagdadban – derült ki az orosz külügy tegnapi közleményéből. Primakov és az iraki elnök találkozója révén Moszkva az orosz vezetés álláspontját kívánta megvilágítani, valamint biztosítékokat kívánt kapni arra nézve, hogy Irak szigorúan tartani fogja magát a BT 1441. számú határozatához. A volt orosz kormányfő szombat este érkezett váratlanul Bagdadba. A tekintélyes közel-keleti és arabszakértőként számon tartott Primakov 1990-ben is részt vett a készülő öbölháború elhárítását célzó orosz erőfeszítésekben.

MOSZKVA A PÉNZÉT FÉLTI

Annak kapcsán, hogy Putyin Primakovot küldte Bagdadba, a The Times megjegyezte: diplomáciai források szerint kérdéses, hogy a veterán orosz politikus, Szaddám közeli ismerőse, aki jelenleg az orosz kereskedelmi és iparkamara elnöke, a háború megakadályozásának örve alatt nem üzleti tranzakciók előmozdítása végett ment-e Bagdadba. Moszkva főképp attól tart, hogy az iraki rendszerváltozás után összeomlik a világpiaci olajár, ugyanis minden egydolláros olajárcsökkenés éves szinten 2 milliárd dollártól fosztja meg az orosz gazdaságot.