<p>Drámai mértékben, negyedszázada nem tapasztalt csúcsra emelkedett tavaly a világszerte végrehajtott halálos ítéletek száma - áll az Amnesty International (AI) nemzetközi jogvédő szervezetnek a büntetési formáról összeállított, szerdán Londonban kiadott éves jelentésében.</p>
Negyedszázados csúcsra emelkedett tavaly a végrehajtott halálos ítéletek száma
A világ legnagyobb emberi jogi szervezete, amely évtizedek óta küzd a halálbüntetés globális eltörléséért, idei összefoglalójában kimutatta, hogy Kínát nem számítva - ahol valószínűleg sokkal több kivégzést hajtottak végre, mint a világ többi országában együtt - 2015-ben legalább 1634 elítéltet végeztek ki, 54 százalékkal többet, mint 2014-ben, amikor is az AI adatai szerint legalább 1061 kivégzés történt. Az Amnesty International hangsúlyozza, hogy 1989 óta nem jutott tudomására annyi kivégzés, mint tavaly. Nőtt azoknak az országoknak a száma is, amelyek alkalmazták a halálbüntetést, 2014-ben 22, tavaly 25 országban voltak kivégzések - áll a szervezet 69 oldalas jelentésében. A halálbüntetések 89 százalékát azonban - Kínát nem számítva - három országban hajtották végre: Iránban, Pakisztánban és Szaúd-Arábiában. Iránban legalább 977 embert végeztek ki tavaly a 2014-ben végrehajtott 743 halálos ítélethez képest. A perzsa államban kivégzettek túlnyomó többségét kábítószerrel összefüggő bűncselekményekért ítélték halálra. Irán a világ utolsó olyan országai között van, amelyek a nemzetközi jog durva megsértésével fiatalkorú bűnözőket is kivégeznek. Az Amnesty International legalább négy olyan iráni elítélt tavalyi kivégzéséről tud, akik a terhükre rótt bűncselekmények elkövetésének idején még nem töltötték be a 18. életévüket - áll a jelentésben. Pakisztánban legalább 320, de valószínűleg ennél is több kivégzés történt tavaly. Ez a legmagasabb éves szám, amely Pakisztánból valaha is az Amnesty International tudomására jutott. Szaúd-Arábiában az AI adatai szerint legalább 158 kivégzést hajtottak végre tavaly, 76 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A kivégzés módja a legtöbb esetben lefejezés volt, és a szaúdi hatóságok a holttesteket több esetben közszemlére tették. A halálbüntetést alkalmazó országok száma azonban a jelentés szerint hosszú távon egyértelműen csökken: húsz évvel ezelőtt, 1996-ban még 39 országban alkalmazták ezt a büntetésformát - hangsúlyozza az Amnesty International szerdai elemzése. Emellett az emberi jogi szervezet tudomására jutott, tavaly kihirdetett új halálos ítéletek száma is csökkent: az AI adatai szerint 2015-ben bizonyíthatóan 1998 esetben szabtak ki halálbüntetést 61 országban. Egy évvel korábban kevesebb országban több halálos ítéletet hoztak: 2014-ben 55 ország bíróságai legalább 2466 embert ítéltek halálra. Világszerte legalább 20 292 halálra ítélt ült siralomházban 2015 végén. Az Amnesty International megállapítása szerint azonban a kivégzések számának meredek tavalyi növekedése ellenére a világ egyértelműen a halálbüntetés felszámolása felé halad, és a büntetésfajtához továbbra is ragaszkodó országok ma már elszigetelt kisebbségben vannak. Tavaly négy ország törölte a halálbüntetést törvénykönyveiből, és így 2015. lett a történelemben az első olyan év, amikor a világ országainak abszolút többségében - összesen 102 országban - már semmilyen bűncselekményfajtára nem volt alkalmazható a halálbüntetés - mutatott rá az Amnesty International. A szervezet szerint ugyanakkor továbbra is Kínában hajtják végre a legtöbb halálos ítéletet a világon. Jóllehet pontos adatokhoz nem lehet hozzáférni, mivel a kínai hatóságok változatlanul államtitoknak minősítik a meghozott és a végrehajtott ítéletek számát, az Amnesty International meggyőződése szerint azonban tavaly is ezrekre volt tehető a kivégzettek és a halálra ítéltek száma a távol-keleti óriásban.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.