Nagy volt a szavazókedv

Budapest. Korán reggel indultak szavazni az emberek Magyarországon, a korábbi választásokhoz képest sokkal többen vették komolyan állampolgári kötelességüket.

A választásra jogosultak 42,32 százaléka, 3 333 298 ember járult az urnákhoz a vasárnapi országgyűlési képviselő-választáson 13 óráig a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.

13 óráig 42,32%

A részvételi arány 13 órakor Pest megyében volt a legmagasabb, 45 százalék, ami 451 528 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt, 37,7 százalék, ebben a megyében 167 187-en voksoltak.

A fővárosban a szavazók 45,52 százaléka, 619 821 választópolgár adta le szavazatát 13 óráig.

Az 1998-as parlamenti választás első fordulójában 32,58 százalék, a 2002-es választáson 40,19 százalék szavazott 13 óráig. A 2006-os parlamenti választás első fordulójában a választásra jogosultak 38,22 százaléka, nyolc évvel ezelőtt 35,88 százalék, négy évvel ezelőtt pedig 34,33 százalék voksolt 13 óráig.

15 órakor 53,64%

A választásra jogosultak 53,64 százaléka, 4 224 112 ember járult az urnákhoz a vasárnapi országgyűlési képviselő-választáson 15 óráig az NVI adatai szerint.

A részvételi arány 15 órakor Pest megyében volt a legmagasabb, 55,81 százalék, ami 560 001 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt, 49,47 százalék, ebben a megyében 219 370-en voksoltak.

A fővárosban a szavazók 57,71 százaléka, 785 785 választópolgár adta le szavazatát 15 óráig.

Az 1998-as parlamenti választás első fordulójában 39,28 százalék, a 2002-es választáson 51,78 százalék szavazott 15 óráig. A 2006-os parlamenti választás első fordulójában a választásra jogosultak 48,89 százaléka, nyolc évvel ezelőtt 46,78 százalék, négy évvel ezelőtt pedig 45,02 százalék voksolt 15 óráig.

63,21% 17 óráig

A Nemzeti Választási Iroda valamiért úgy döntött, hogy idén 17 órakor teszi közzé utolsó előtti részvételi jelentését, hogy 18.30-kor, a hivatalos urnazárás előtt még egyszer közzétehessék a részvételi adatokat. 2018. április 8-án 17 óráig, a hivatalos urnazárás előtt két órával már a választók 63,21 százaléka adta le szavazatát.

A korábbi választásokon 1998-tól 17.30-kor tették közzé az utolsó részvételi adatot, 1994-ben pedig 18 órakor. Ezzel a megkötéssel nézzük, hogy korábban hogyan alakult a részvétel.

2014-ben országosan 56,77 százalékos volt a részvétel, de az már a napközbeni adatokból is világosan látszott, hogy a négy évvel ezelőttit bőven meghaladja a részvétel. Akkor Budapesten voltak a legaktívabbak a választók, fél hatig 62,08 százalékuk szavazott.

A legalacsonyabb Bács-Kiskun megyében volt a részvétel, 52,62 százalék.

2010-ben, az első fordulóban országosan 59,28 százalék, Budapesten 63,02 százalék, a legkevésbé aktív Baranyában 55,58 százalék volt a részvételi arány.

2006-ban az első fordulóban 61,72 százalék volt a részvétel, Budapesten 67,37, a legkevésbé aktív Jász-Nagykun-Szolnok megyében 57,14 százalék.

2002-ben, az évezred eddig legtöbb szavazót mozgósító választásán fél hatkor, vagyis a mostani méréshez képest fél órával később 65,56 százalékos volt az országos részvétel, 71,98 százalékos a budapesti, a legkevésbé aktív Bács-Kiskun megyei választóknak is 59,79 százaléka szavazott. (MTI)