Moszkva fenntartásait hangoztatja

Moszkva. Oroszország tudomásul veszi a NATO újabb keleti bővítését, de változatlanul fenntartásai vannak a folyamattal kapcsolatban, és nagyobb beleszólási lehetőséget kér a szövetség döntési mechanizmusába a májusban Rómában létrehozott Oroszország– NATO Tanács keretein belül. Ezt Szergej Jasztrzsembszkij, a Kreml információs vezetője hangoztatta, hozzátéve: a NATO nem csak ellenségképét veszítette el a hidegháború után, de láthatóan nem tudja kezelni a tavaly szeptember 11. után jelentkezett új kihívásokat sem. Leszögezte ugyanakkor: ezek az új fenyegetések ugyanúgy veszélyt jelentenek Oroszország biztonságára is, így Moszkva és a szövetség ma gyakorlatilag egy csónakban evez. Csecsenföldre és Irakra célozva szorgalmazta, hogy a NATO törölje eszköztárából a kettős mérce alkalmazását: a terroristák jókra és rosszakra, a tömegpusztító fegyvereket birtokolni akaró államok barátokra és ellenségekre történő felosztását.

A bővítés kapcsán a Kreml-tisztségviselő a hidegháborús reflexek továbbélését vélte felfedezni a döntés mögött. Úgy vélte: a jövő nem a szövetségi rendszereké, hanem a szeptember 11. utánihoz hasonló koalícióké, amikor az azonos érdekű országok egy-egy konkrét kérdésben egymás segítségére sietnek. Megjegyezte, hogy az afganisztáni háborúban Oroszország nyújtotta az egyik leghathatósabb segítséget az USA-nak, míg a NATO potenciálja gyakorlatilag nem volt kihasználva. Kérdésesnek nevezte azt is, hogy a 26 tagúra bővülő NATO egyáltalán tud-e majd hatékonyan működni. Jasztrzsembszkij leszögezte, hogy a legutóbbi tagfelvétel sem hozott katonai fenyegetést Oroszország számára, és ez valószínűleg így lesz most is. Az immár volt szovjet tagköztársaságokat is magába foglaló bővítés viszont pszichológiailag gyakorol rossz hatást az orosz közvéleményre, különösen az, hogy a demokratikus intézmények védelmére hivatkozó NATO befogadja az orosz kisebbségekkel szemben diszkriminatív politikát folytató balti államokat.