Méregdrága lesz a Paksi Atomerőmű

ÖSSZEFOGLALÓ

Minden, a szocialista pártban viselt tisztségéről lemond, kilép az MSZP-ből, visszalép a képviselőjelöltségtől, és február 12-i hatállyal lemond parlamenti képviselői mandátumáról Simon Gábor, aki tegnap közleményében azt írta: a személyéhez kötődő összeggel el tud számolni, a pénz eredetének semmilyen közéleti, politikai aspektusa nincs. „Jóhiszeműen hibáztam, amikor a vagyonnyilatkozatomat nem kellő alapossággal töltöttem ki” – fogalmazott, amikor kiderült, osztrák bankokban közel 240 millió forintnak megfelelő eurót és dollárt halmozott fel. Mesterházy Attila pártelnök szerint biztos, hogy nem az MSZP pénze van Simon eltitkolt bécsi számláján. Az áprilisi választásokon a bukott politikus helyett Kunhalmi Ágnes, az MSZP országos elnökségének tagja indul.

Tegnap a parlament jóváhagyta a Paksi Atomerőmű bővítéséről Oroszországgal kötött megállapodást. Az egyezményt a kormánypártok és a Jobbik-frakció támogatta, a jelenlévő MSZP-s, LMP-s képviselők nemmel szavaztak. Szintén nemmel voksoltak a Párbeszéd Magyarországért képviselői. Az LMP-s képviselők szirénával tiltakoztak a parlamentben a paksi bővítésről szóló szerződés egy héttel előrehozott végszavazása ellen. Kövér László házelnök az ülésteremből kifelé jövet azt mondta, szerinte szigorú büntetésre számíthatnak a renitens képviselők. „Mit lehet szólni ennyi idiótához? Van egy verseny az ellenzékben a hülyeségen belül” – fogalmazott a fideszes politikus. Négy és 4,9% közötti lesz annak a 2025 és 2046 között törlesztendő 10 milliárd euróra rúgó hitelnek a kamata, amit a paksi bővítésre ad Oroszország – jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. A hitel visszafizetését 2025-ben kell megkezdeni, és 21 évig tart. A Népszabadság szerint a 21 törlesztési év a tőke és a kamat mai áron évente átlagosan körülbelül 300 milliárd forinttal terheli majd a költségvetést. A kiadások 20 százalékát a magyar félnek kell állni.

Nem enged terveiből a kormány, továbbra is kitart a Szabadság térre tervezett 1944-es német megszállási emlékmű felállítása mellett. A Veritas Intézet igazgatóját sem kívánják leváltani, pedig Szakály Sándor történész az 1941-es kamanyec-podolszki deportálást „idegenrendészeti intézkedésnek” nevezte – derült ki a Zsidó Közösségi Kerekasztal és Lázár János miniszterelnökségi államtitkár tegnapi tárgyalásán, ám a kényes ügyben a végső döntés Orbán Viktor kormányfőé lesz. (MTI, atv, hvg)