Megnyílhatnak a stadionok az iráni nők előtt

Megosztottak az iráni nők is: az első hölgy Rafszandzsani, a második Moin portréjával kampányolČTK/AP-felvételekTeherán. Iránban ma elnökválasztást tartanak, az ország 67 millió lakosából 46,8 millióan járulhatnak az urnákhoz. Az elnöki mandátum négyéves. A hivatalban lévő elnökök indulhatnak egy második mandátumért is, amely után azonban le kell mondaniuk, mint az a most leköszönő Mohammed Hatami elnök esetében is történik. A jelöltek alkalmasságát az Őrök Tanácsa – hat magas rangú vallási vezetőből és hat iszlám jogászból álló testület – vizsgálja meg. Idén rekordmennyiségű, 1014 jelentkező közül hétnek, kizárólag férfiaknak engedélyezte az indulást. Az egyik konzervatív jelölt, Mohszen Rezaie tegnapra virradóra bejelentette visszalépését. Rezaie a Forradalmi Gárda főparancsnoka volt 1981-től egészen 1997-ig. Mohammed Reza Erfani, a keményvonalasok vezetője élesen bírálta híveit, mondván: történelmi lehetőséget szalasztottak el azzal, hogy nem sikerült megállapodniuk egyetlen közös jelölt személyében.

Az elnökjelöltek között van a mérsékelt konzervatív hírében álló, Irán második legbefolyásosabb emberének tartott Ali Ahbar Hasemi Rafszandzsani is, aki 1989 és 1997 között már volt az ország államfője. Őt tartják a választások legfőbb esélyesének, hívei között számos fiatal nő is akad, akik félnek attól, hogy egy esetleges konzervatív győzelem véget vetne a leköszönő Hatami reformjai által biztosított szabadságjogaiknak. A három reformer jelölt: Musztafa Moin-Nadzsafabandi volt felsőoktatási miniszter, Mehdi Karubi, aki 2000-2004 között az iráni parlament elnöki tisztét töltötte be és Mohszen Nehr-Alizadeh, a sportért felelős alelnök. Hármuk közül Moin a legnépszerűbb. A kampány tegnap reggel ért véget. A fő kampánytémák a következők voltak:

Atomprogram

A legtöbb jelöltnek az a véleménye, akárki győz, Irán alapvetően ugyanazzal a hozzáállással tárgyal majd a Nyugattal a nemzetközi válságot kiváltó iráni atomprogramról, mert – mint mondják – az ilyen fontos kérdésekben az ország legfelső vezetése, nevezetesen Ali Hamenei ajatollah legfőbb vallási és politikai vezető dönt. Rafszandzsani célozgatott arra, neki, mint volt államfőnek van olyan tapasztalata, amelyből meríthet a probléma megoldása érdekében, és meg tud egyezni a Nyugattal. A reformer Moin ideiglenesen hajlandó volna lemondani arról, hogy Irán uránt dúsítson, ha ez áll az ország érdekében.

Kapcsolat az USA-val

A legutóbbi elnökválasztás előtt minden jelölt azt mondta: nyitott arra, hogy Teherán felújítsa a párbeszédet Washingtonnal. Tény, az ország lakosságának már elege van az elszigeteltségből. Szinte minden mostani jelölt azt mondta, az USA-nak kell megtennie az első lépést: hagyjon fel az Iránnal szembeni vádjaival, illetve oldja fel annak a több milliárd dollárnak a zárlatát, amelyet az iszlám forradalom után fagyasztott be.

Gazdaság

A kampányban kevés konkrét ötlet hangzott el arra vonatkozóan, hogyan kellene fejleszteni és modernizálni az olajkincsre épülő nemzetgazdaságot. A mérsékelt reformer Mehdi Karubi azt ígérte, megválasztása esetén minden 18 év fölötti iráni havi 56 dollárnak megfelelő illetményt kap a szegénység leküzdése érdekében, és annak kiváltására, hogy jelenleg jelentős állami támogatás nyomja le a fűtőanyag és más alapvető fogyasztási cikkek árát. Rafszandzsani a jelenleginél szélesebb körű privatizáció híve.

Emberi jogok

A Mohammed Hatami elnök és reformer szövetségesei, illetve a konzervatívok nyolc évi, szinte folyamatos civakodása után az öszszes jelölt úgy véli, véget kell vetni az ideológiai táborok politikai harcának. Moin, az emberi jogok szókimondó védelmezője azt mondta, megválasztása esetén olyan helyettest nevez ki maga mellé, aki kivizsgálja az emberjogsértéseket, és felülvizsgálja a nem választott vallási vezetők hatalmi jogkörét. Mindegyikük megígérte: női tagjai is lesznek a kormánynak. Rafszandzsani még azt is felvetette, hogy engedjék be a nőket a stadionokba. (m, č, ú)