<p>Megkezdődtek kedden Brüsszelben Szerbia európai uniós csatlakozási tárgyalásai, amelyek előreláthatólag évekig tartanak majd. A szerbiai politikusok többsége pozitívan értékelte a tárgyalások megkezdését.</p>
Megkezdődtek Szerbia uniós csatlakozási tárgyalásai
Brüsszel/Belgrád |
A hivatalosan kormányközi konferencia keretében rendezett nyitó ülésre Szerbia Ivica Dacic miniszterelnök által vezetett delegációval érkezett, és mind a 28 tagállam képviseltette magát. Magyarország nevében Győri Enikő, a külügyminisztérium EU-ügyekkel foglalkozó államtitkára vett részt a szerb csatlakozási tárgyalássorozat megkezdésén. A továbbiakban az érdemi munka zömmel szakértői szinten folyik majd, és az unió részéről a mindenkori soros elnökség kormányzata hangolja össze az egyeztetéseket, amelyek során 35 témafejezetre bontva kell megállapodásra jutni a tagjelölt országgal az uniós normák átvételéről és érvényesítéséről. E fejezetek közül kiemelt súlyú a 23. és a 24. fejezet, amely a jogállamisági kritériumokkal, a szabadságjogi, bel- és igazságügyi, igazságszolgáltatási, közbiztonsági kérdésekkel foglalkozik. A felek úgy döntöttek, hogy Szerbia esetében előre veszik ezeket a nehéz témákat, és mielőbbi eredményekre törekednek ezekben a kérdésekben. Ez az unió részéről tárgyalási stratégiaváltást jelent: korábban zömmel úgy időzítették az egyes fejezetek áttekintését, hogy előbb a könnyebb témákban tudjanak eredményeket felmutatni és "sikerélményt szerezni" - most viszont "mielőbb túl akarnak esni a nehezén". A tárgyaláskezdés után tartott sajtótájékoztatón Stefan Füle, a bővítési kérdések ügyében illetékes EU-biztos történelminek nevezte a napot, Ivica Dacic pedig úgy vélekedett, hogy ez a legfontosabb esemény Szerbia számára a második világháború óta, hiszen az ország - amely egykor "nyugatibbnak" számított a többi kommunista országnál, azután azonban rengeteg időt vesztett és lemaradásba került - most végre elindult az úton az európai nemzetek közössége felé. A koszovói állami függetlenségét el nem ismerő Szerbia és egykori tartományának viszonya a tárgyalási folyamat során is szempont. Mint Győri Enikő fogalmazott magyar újságíróknak nyilatkozva, a Pristina-Belgrád párbeszéd ügye "ott lebeg a teljes csatlakozási folyamat fölött". Azt azonban a tárgyalási felhatalmazás tavaly decemberi kidolgozása során sikerült elhárítani - mondta a magyar EU-ügyi államtitkár -, hogy "bármelyik pillanatban minden megállítható legyen" a szerb EU-csatlakozási tárgyalásokon a szerb-koszovói viszony esetleges elmérgesedése miatt. Ahhoz, hogy elmarasztalják Szerbiát és ezért leállítsák a tárgyalásokat, a 28 tagországot tömörítő EU-ban minősített többségre kell szert tennie az erre irányuló javaslatnak. Magyarország mindent megtesz annak érdekében, hogy elősegítse Szerbia EU-csatlakozási folyamatát - hangsúlyozta Győri Enikő. "Azt mondtam a szerb miniszterelnöknek, hogy Isten hozta a szomszédot a tárgyalóasztalnál" - közölte. Értékelése szerint a szerb EU-csatlakozási tárgyalások megkezdése mérföldkőnek számít a Nyugat-Balkán és az Európai Unió kapcsolatában. Az államtitkár emlékeztetett arra: Magyarország soha egy percig sem hagyott kételyt afelől, hogy szeretné, ha a szomszédjai annak a közösségnek lennének a részesei, amelyhez ő maga is tartozik, lassan immár tíz éve. "Mindannyian tudjuk, hogy a magyar-szerb viszony nem volt a történelem során egyszerű kapcsolatrendszer. Vannak problémáink, ügyeink, amelyeket meg kell oldani" - jelentette ki Győri Enikő. Kiemelte azt is, hogy Magyarország elvárja Szerbiától a kisebbségi jogok megfelelő kezelését, és hogy az "nem kétoldalú, hanem európai ügy". A szerbiai politikusok többsége pozitívnak értékeli, hogy megkezdődtek a tárgyalások. Tomislav Nikolic szerb elnök szerint Szerbia történelmével és áldozataival kiérdemelte, hogy Európa részének tekintsék. Nebojsa Stefanovic, a szerb parlament házelnöke azt hangsúlyozta, hogy a képviselőház továbbra is megtesz mindent az ország európai integrációjának serkentése érdekében. A jobboldali Szerbiai Demokrata Párt elnöke, Vojislav Kostunica szerint viszont az európai integráció már eddig is "elviselhetetlen gazdasági és állami veszteséget" okozott Szerbiának, és nincsen egyetlen komoly indok sem arra, hogy az ország tovább haladjon ezen a "tévúton".
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.