Még karácsony előtt?

Tegnap már Dél-Koreában is tüntettek a diákok egy lehetséges háború ellenČTK/AP-felvételAz USA engedélyt kért Ankarától arra, hogy katonaságot állomásoztathasson Törökországban, és a kérés előterjesztésekor érzékeltette, hogy még karácsony előtt el akarja indítani a támadást Irak ellen. A Sabah török napilap szerint a Pentagon már a múlt pénteken hivatalosan is jelezte ezt a török vezérkarnak. Ahhoz is kérte hozzájárulását, hogy engedélyezze három légitámaszpont használatát. Az újság úgy tudja, hogy az amerikai hadfelvonulást az iszlám böjti hónap végéig, vagyis december 5-ig be akarják fejezni. A török kormány még nem döntött arról, hogy milyen választ ad. Ankara eddig csak annak kinyilvánítására szorítkozott, hogy az Irak elleni fellépésnek az ENSZ határozatán és a nemzetközi jogon kell alapulnia, emellett garanciákat követel a térség háború utáni jövőjére vonatkozólag. Katonai források szerint a török biztonsági erők nem lesznek hajlandók beletörődni abba, hogy kész tények elé állítsák őket, és aktív intézkedéseket tesznek. Akcióba lépnek abban az esetben, ha például az USA beavatkozása vagy más események következtében önálló kurd állam jönne létre, a határon át menekülők tömege özönlene be, veszély fenyegetné a türkmén törzsek életét és anyagi biztonságát, újra felütné a fejét a terroristák Kurdisztáni Munkáspárta, a PKK, és sokasodnának a határsértések.

Oroszország támogatna egy új ENSZ-határozatot Irak ügyében, ha az nem tartalmaz teljesíthetetlen követeléseket Bagdad számára, és nem irányozza elő a katonai erő automatikus alkalmazását. Ezt tegnap Jurij Fedotov, ENSZ-ügyekért felelős orosz külügyminiszter-helyettes közölte először, majd Igor Ivanov külügyminiszter is megerősítette: ha a BT tagjainak többsége egy dokumentum keretében kívánja megerősíteni a világszervezet fegyverzetellenőreinek iraki mandátumát, az orosz fél nem gördítene akadályt annak elfogadása elé. Korábban a nyugati sajtóban felröppentek olyan hírek, hogy Moszkva megértőbben viszonyulna a Szaddám ellen tervezett amerikai katonai akcióhoz, ha Washington cserébe szabad kezet adna neki a grúziai Pankiszi-szorosban rejtőző csecsen szakadár fegyveres csoportok felszámolására. Orosz politikusok – köztük Szergej Ivanov védelmi miniszter – többször is visszautasították ezt a feltételezést.

A francia diplomácia megítélése szerint akár napokon belül megszülethet a Biztonsági Tanácsban az a határozat, amely az állandó tagok egységes álláspontja alapján szembesíti leszerelési kötelezettségeivel Irakot. Dominique de Villepin külügyminiszter hangoztatta, hogy igen gyorsan kell eredményre jutni, de nem lát megoldhatatlan problémát sem a közös célkitűzés, sem a világszervezet döntéshozó testülete egységes álláspontjának tekintetében. Mint jelezte: intenzív egyeztetés folyik Párizs, London és Washington között annak érdekében, hogy az ENSZ fegyverellenőrei mielőbb útnak indulhassanak Irakba. Párizs elképzelése szerint olyan egyértelmű üzenetet kell Bagdadnak küldeni, amely arról győzi meg Szaddám Huszeint, hogy nincs széthúzás a BT állandó tagjai (USA, Nagy-Britannia, Franciaország, Kína és Oroszország) között. Franciaország eddig egy kétlépcsős megoldást szorgalmazott, amely csak a második határozat után adna felhatalmazást a katonai ellenlépésre. Villepin most azt adta értésre, hogy Párizs kész a korábbiaknál nagyobb nyomásnak kitenni Bagdadot, s egyértelműbb fenyegetéssel szembesíteni Irakot. A párizsi álláspont finom módosulását London részéről is nagyobb hajlékonysággal viszonozzák. Egy név nélkül nyilatkozó brit illetékes arra utalt, kormánya nem tulajdonít meghatározó jelentőséget annak, hány határozatban adják Szaddám értésére, hogy nem hagynak kibúvót a tömegpusztító fegyverek leszerelése elől.