Brüsszel. Átadták a napokban a Cecilia Malmström svéd EP-képviselőnő által kezdeményezett egymillió aláírást az Európai Bizottságnak.
Mindenki tudja, hogy agyrém, mégis évtizedek óta csinálják: ez az Európai Parlament (EP) ingázása Brüsszel és Strasbourg között.
Meddig tart a vándorcirkusz?
Mindenki tudja, hogy agyrém, mégis évtizedek óta csinálják: ez az Európai Parlament (EP) ingázása Brüsszel és Strasbourg között. Merthogy a 732 EP-képviselőnek mindkét városban van irodája, a bizottságok és a frakciók tanácskozásait Brüsszelben tartják, a plenáris üléseket Strasbourgban, és eközben Brüsszelben is rendeznek miniplenárisokat. A dolgot tetézi, hogy a parlament titkársága és fordítórészlege Luxemburgban tevékenykedik. Gyakori abszurd dráma: a brüsszeli bizottsági üléseken elfogadott határozatokat Luxemburgba továbbítják fordítani, ahonnan visszaküldik Brüsszelbe – ám előfordul, hogy addigra a képviselők dokumentumait már átszállították Strasbourgba.
A vándorcirkusznak vagy Stressburgnak is csúfolt költözködésből lett elege Cecilia Malmström svéd képviselőnőnek, aki idén tavasszal elindította a www.oneseat.eu internetes aláírásgyűjtést. Az elektronikus kézjegyek száma a napokban átlépte a bűvös egymilliós határt. Ez nemcsak azért lényeges, mert kerek számról van szó: az európai alkotmány szerint egymillió állampolgár kezdeményezésére az Európai Bizottság már köteles javaslatot terjeszteni a tagországok elé.
Ám ezzel két gond is akad. Az EU-alkotmány a franciaországi és a hollandiai népszavazáson megbukott, ezért nem lépett hatályba. És ha a tagállamok elé kerülne is a Strasbourg kontra Brüsszel ügy, a franciák garantáltan megvétóznák az Európai Parlament elköltöztetését. Márpedig az uniós intézmények székhelyéről a huszonöt EU-tag csak egyhangúan dönthet.
Óvatosságból jelesre vizsgázott az Európai Bizottság, amely nemcsak az állásfoglalástól tartózkodott, de még Margot Wallström kommunikációs EU-biztos véleményétől is elhatárolódott. A svéd politikus egy interjúban kijelentette: Strasbourg mára a „pénzpocsékolás negatív jelképévé vált”. Az ingázás ugyanis évente 200 millió euróba kerül. Azzal is érvelt, hogy az uniónak meg kell szabadulnia a legnagyobb anomáliáktól, ha szeretné megőrizni az állampolgárok bizalmát.
Brüsszelben egyelőre nem tudják, mit is kezdjenek az egymillió aláírással. (nol, ú)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.