Már korlátozzák a politikai hirdetést

A Facebook és az Instagram múlt héten léptette érvénybe Európában a korlátozást, amely a politikai kampány szempontjából ugyanolyan fontos lesz, mint a pártok transzparens számláinak bevezetése 2014-ben. Az Európai Bizottság díjazta a Facebook lépését, ám állítja, a tagállamoknak nemzeti szinten is fel kellene lépniük a névtelen politikai hirdetések ellen. 

Az új szabályoknak köszönhetően például kideríthető lesz, mennyit költenek a politikusok a kampányra a Facebook és az Instagram közösségi portálon. A szigorítás a névtelen dezinformációs kampányok terjesztőinek életét is lényegesen megnehezíti. Az új szabályok szerint például politikai jellegű hirdetést csak személyazonosságuk ellenőrzése és nyilvánossá tétele után helyezhetnek majd el a hirdetők a portálokon. 

Věra Jourová, a jogérvényesülésért, a fogyasztóvédelemért és a nemek közötti esélyegyenlőségért felelős uniós biztos, aki a szabályok bevezetéséről tárgyalt a közösségi portálok képviselőivel, állítja, az egyes tagállamoknak is meg kell vizsgálniuk nemzeti jogszabályaikat, azért hogy megtudják, milyen mértékben reagálnak arra, hogy a politikai reklám egyre inkább kitolódik az online közegbe, az internetre. „Véleményünk szerint az online világ nem működhet szabályok és előírások nélkül, ez nem válhat dzsungellé, amelyet szabadon eláraszthatunk politikai reklámmal anélkül, hogy a felhasználó ezt tudatosítaná vagy tájékoztatva lenne róla” – mondta az Új Szó kérdésére Jourová. 

Tilos a névtelen reklám

Hét évig tárolják egy nyilvánosan hozzáférhető adatbázisban a politikai hirdetéseket 

A májusban esedékes európai parlamenti választás az első, mely előtt tilos a Facebook és az Instagram közösségi portálon névtelen politikai hirdetést közzétenni. Az Európai Bizottság szerint ennek köszönhetően a választással kapcsolatos álhírek terjedését is sikerül majd megakadályozni. 

A legfontosabb változás az, hogy politikai reklámot újonnan már csak a hirdető személyazonosságának ellenőrzése és közzététele után lehet feltölteni a portálokra. Tilos a külföldről finanszírozott politikai reklám közzététele. A politikai hirdetések közé nemcsak a pártokat és politikusok támogató írásokat sorolták, hanem olyan, rendkívül átpolitizált témákat is, mint például a bevándorlás. Věra Jourová, a jogérvényesülésért, a fogyasztóvédelemért és a nemek közötti esélyegyenlőségért felelős uniós biztos úgy véli, ezen új szabályoknak köszönhetően az álhírek jelentős részét is sikerül majd letiltani a világhálóról. „Hogy tisztán lássunk, mi nem azt akarjuk a nagy internetes cégektől, hogy valamit eltöröljenek, hogy fellépjenek különböző nézetek vagy ideológiák ellen. Ugyanis ha nem a törvény által tiltott szélsőséges nézetekről van szó, akkor a véleményünk szerint minden nézetnek teret kell adnunk. A névtelen dezinformációs kampányokat viszont le kell állítani” – mondta Jourová. Szerinte az internetes cégeknek tudatosítaniuk kell, hogy az internet formájában gyakorlatilag egy magánközeget irányítanak, s ez egy olyan közeg, amely hatással van a társadalmi eseményekre, így be kell tartani a játékszabályokat. Az új szabályok szerint minden politikai hirdetést hét éven át tárolni fognak egy nyilvánosan hozzáférhető adatbázisban, így tudható lesz, ki és mennyit fizetett a reklámokért, de azt is, hogy hány ember látta ezeket. A szigorítás április elejétől érvényes Európában, globális szinten június végén lép hatályba.