Washington/Brüsszel. Hét, a NATO-ba újonnan befogadott közép- és kelet-európai ország, köztük három egykori szovjet köztársaság Washingtonban ünnepélyesen letétbe helyezte a csatlakozási okmányokat.
Nagypolitikusok öröme a Fehér Ház kertjébenReuters-felvételBulgária, Románia, Szlovákia és Szlovénia, Észtország, Lettország, Litvánia kormányfői Colin Powell amerikai külügyminiszternek nyújtották át a dokumentumokat a washingtoni pénzügyminisztériumban rendezett díszebéden. Powell rövid beszédében a hét ország csatlakozását történelmi lépésnek nevezte abban a törekvésben, hogy Európa a szabadság és biztonság övezete legyen a Balti-tengertől a Fekete-tengerig. A csatlakozási okmányok letétbe helyezésével a hét ország hivatalosan is a NATO tagjává vált, és lezárult az észak-atlanti szövetség 55 éves történetének legnagyobb bővítési hulláma. A mostani felvétellel az 1949-ben 12 európai és észak-amerikai állam szövetségeként indult szervezet 26 tagúra növekedett, súlypontja kelet felé tolódott. A bővítésének ez volt a második hulláma a hidegháború vége óta. A szövetség 1999-ben Magyarországot, Lengyelországot és a Csehországot fogadta soraiba a volt szocialista országok közül. George Bush amerikai elnök a NATO főtitkára, Jaap de Hoop Scheffer társaságában a Fehér Házban köszöntötte a hét új tagállam kormányfőit. A NATO egységének fontosságát hangsúlyozva Bush emlékeztetett arra, hogy az új tagállamok egy birodalom foglyai voltak, amikor 55 évvel ezelőtt 12 ország Washingtonban megalakította a NATO-t, amely a történelem legnagyobb és legsikeresebb katonai szövetségének bizonyult. Az elnök üdvözölte az ünnepségre meghívott albán, horvát és macedóniai miniszterelnököt. A három balkáni ország azt reméli, hogy még idén meghívást kap a csatlakozási tárgyalások megkezdésére. Powell és a hetek nevében felszólaló Mikuláš Dzurinda szlovák miniszterelnök egyaránt megköszönte az előző körben, 1999-ben csatlakozó országoknak, Magyarországnak, Lengyelországnak és Csehországnak, hogy segítették a tagságra való felkészülésüket és a bővítés megvalósítását.
Közben a belga védelmi miniszter bejelentette, az USA azt tervezi, hogy jelentősen csökkenti Európában tárolt atomfegyvereinek számát. André Flahaut közölte, Washington valóban európai nukleáris fegyverkészletének felülvizsgálatán dolgozik, s ez a folyamat a NATO-tagországok érdekeinek figyelembevételével, velük egyeztetve zajlik. Az amerikai atomfegyverek áttelepítésének célja, hogy „jobban válaszolhassunk a biztonságunkat fenyegető új kockázatokra” – mondta Flahaut, hozzátéve, hogy a NATO tervei szerint azért Európában továbbra is fennmarad egy nukleáris csapásmérő képesség.
Megvertek két belga vadászrepülőst
Vilnius. Súlyosan megsebesítettek két belga vadászrepülőst ismeretlen tettesek Litvániában; a belga tisztek a NATO által a balti tagállamoknak biztosított légtérvédelem keretében érkeztek hétfőn az országba. Ismeretlen fiatalok megtámadták a belga katonákat és öszszeverték őket, pénzüket és értékeiket viszont nem vették el. A súlyos bántalmazás következtében a belga légierő egyik tisztjét kórházba szállították, ahol nyomban műtétet hajtottak rajta végre. Társa nem szorult kórházi kezelésre. A NATO három új balti tagjának – Litvániának, Lettországnak és Észtországnak – nincs saját légiereje. Légterük védelmét az észak-atlanti szövetség biztosítja. (mti)
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.