Magyart is tanulhatnak a csángók

Bukarest. Az állami oktatás keretében indulhat be a következő tanévtől a magyar nyelv oktatása két moldvai csángó településen, miután a román oktatásügyi minisztérium jóváhagyta a pusztinai és klézsei szülők erre vonatkozó kérését. A Krónika című erdélyi napilap tegnap közölte: ezáltal Pusztinán 24, Klézsén pedig 17 gyermek kezdheti meg a magyar nyelv tanulását heti három vagy négy órában. A magyar nyelv mint tantárgy részét képezi majd a tanrendnek, a gyerekek osztályzatot kapnak, és a nyolcadik meg a tizenkettedik osztály végén vizsgáznak belőle.

A jelek szerint évek óta tartó küzdelem ér véget azzal, hogy a moldvai csángómagyarok gyermekei is tanulhatják az állami oktatás keretében anyanyelvüket. Az érvényben lévő román törvények biztosítják ugyan a nemzeti kisebbségek számára, hogy anyanyelvüket az állami oktatás keretében tanulhassák, de a csángók esetében ezt a törvényt eddig nem lehetett érvényesíteni. A román álláspont mindig is az volt, hogy csángómagyarok nem léteznek, mert azok, akik magyarul beszélnek, a moldvai megyékben elmagyarosított románok. Bár a román társadalomtudomány továbbra is ezt a tézist vallja, Románia is kénytelen volt elfogadni azt az európai elvet, hogy a nemzeti hovatartozást nem a tudomány vagy a jog, hanem az egyének szabad választása dönti el. Fordulatot jelentett, amikor az Európa Tanács megállapította, hogy ez a kis népcsoport a magyar nyelv archaikus változatát beszéli, s felszólította a román kormányt: tegyen meg mindent a csángók kultúrájának megőrzése érdekében.