Magyar felajánlások a NATO-nak

Budapest. Medgyessy Péter miniszterelnök olyan felajánlásokat tesz a NATO-csúcson, amelyek nem kerül többe 30 milliárd forintnál. Juhász Ferenc honvédelmi miniszter kedden közölte: Magyarország vállalja, hogy részt vesz a biológiai és vegyi fegyverek elleni védekezésben, segítséget nyújt a szállításban, és azonnal bevethető logisztikai századot ajánl fel. Részt vesz a NATO közös felderítő rendszerének tervezésében és fejlesztésében, a légi utántöltési kapacitás megteremtésében, illetve vállalja, hogy a jövőben beszerzendő Gripen vadászgépeket olyan fegyverzettel szereli fel, amelyek képesek együttműködni más NATO-tagállamok rendszereivel. Emellett megvizsgálják a helikopterpark fejlesztésének lehetőségeit is. Juhász Ferenc elmondta: az azonnal bevethetőség eleinte 3 ezer katonát érint. Az ajánlásokat 2004-től folyamatosan szeretnék megvalósítani.

Szakértők szerint a hatékonyság növelése érdekében a NATO-t úgy szeretnék katonai vezetői átalakítani, hogy az egyes tagállamok – különösen a kicsik – csak részfeladatokat vállaljanak. A drága, nagy és minden haderőnemre koncentráló nemzeti hadseregek kora lejárt, különösen a Magyarország méretű országoknak fölösleges például egy kis légierőt fenntartania, aminek működtetése nagyon drága, azonban ereje a szövetség egészéhez képest elhanyagolható. A feladatok megosztása erősíti a tagok egymásra utaltságát, gyengíti az egyes nemzetek önvédelmi erejét, viszont értelmet ad a szövetségnek, mely együttesen így erősebbé válik, és az együttműködés szempontjából racionálisabbá teszi az egyes államok védelmi kiadásait.

A Magyar Hírlap úgy tudja, hogy a főváros közelében alakítanák ki Magyarország NATO-felajánlása után az újabb amerikai támaszpontot, ahová 20-25 rakétaindítót telepítenének. Minderre csak akkor kerül sor, ha Magyarország csatlakozik az USA rakétavédelmi programjához. „A honvédelmi tárca vezetése szorgalmazni fogja, hogy részt vegyünk az amerikai rakétavédelmi programban, mert ez növelné az ország biztonságát” – mondta a lapnak Bocskai István. A tárca kommunikációs igazgató-helyettese szerint ez nem azt jelenti, hogy ballisztikus támadó rakéták megsemmisítésére készült ellenrakétákat telepítenének ide. Az biztos, hogy a ha lesznek rakéták, vagy rakétát megsemmisítő rendszerhez tartozó bemérő- illetve átjátszóállomások, akkor ezeket amerikai katonák működtetnék, amerikai költségen. A Magyar Hírlap szakértőkre hivatkozva megállapítja: Magyarország részvételi szándéka nem több, mint gesztus, mivel az összvédelmi ernyő kiépítése még el sem kezdődött, és nem született döntés európai kiterjesztéséről sem. (o-o)