Ma lép hatályba a nizzai szerződés

Brüsszel. Ma hatályba lép az EU következő bővítéséhez nélkülözhetetlen intézményi változtatásokat rögzítő nizzai szerződés, amely azonban minden jel szerint csak átmenet lesz a még mélyrehatóbb reformok felé. Mindez egészen tavaly októberig nem volt bizonyos. A 2000. decemberi nizzai EU-csúcson nagy nehézségek árán kialkudott szerződést mind a 15 tagállamnak ratifikálnia kellett ahhoz, hogy hatályba léphessen. Népszavazásra azonban egyedül ĺrországban volt szükség, s ez az első alkalommal, 2001 júniusában elutasító eredményt hozott. A dublini kormány több mint egy évig győzködte az íreket, mielőtt – tavaly októberben – elérkezettnek látta az időt a második referendum megtartására. Még így is példátlan bizonytalanság előzte meg a szavazást, amelyen azonban végül a támogatók kerültek meggyőző többségbe. Rendelkezései szerint a szerződés az utolsó ratifikációs okmányok letétbe helyezését követő második hónap első napján lép hatályba.

Eredeti céljai szerint a szerződés alapvetően arra szolgált, hogy megfelelő átalakításokkal alkalmassá tegye az unió intézményi rendjét akár 12 új tagország befogadására is. Ebben az értelemben számított kezdettől fogva a bővítés elengedhetetlen politikai feltételének. Legfontosabb paragrafusai ennek megfelelően arról szólnak, hogyan változik az EU-intézmények összetétele és eljárásrendje a bővítés után. Külön rendelkezések vonatkoznak az Európai Bizottság létszámára és összetételére, a miniszteri tanácsban alkalmazott szavazati súlyok újraosztására, az európai parlamenti helyek elosztására, valamint a minősített többséggel eldöntendő kérdések körének kibővítésére.