Ma a NATO-ban Irakról

A mai rendkívüli NATO-ülésen mindenekelőtt a katonai beavatkozás esetére vonatkozó, támogatást kérő amerikai igényeket tekintik át – közölte tegnap brüsszeli forrásra hivatkozva a francia hírügynökség. A NATO mind ez ideig nem adott választ az amerikai kérésekre Franciaország, Németország és Belgium ellenkezése miatt, amely országok úgy vélekednek, hogy a katonai előkészületek mostani szakaszában vállalt elkötelezettség bekapcsolná a szövetséget „a háborús logikába”.

EU-felhívás Bagdadhoz

Az EU soros görög elnöksége a tizenötök nevében felszólította Irakot, hogy haladéktalanul és teljes mértékben tegyen eleget a tömegpusztító fegyverei leszerelésével kapcsolatos ENSZ-határozatokban foglalt kötelezettségeinek. A határozott hangvételű felhívásban az EU mély aggodalmának ad hangot a válság miatt, és figyelmeztet arra, hogy fogy a rendelkezésre álló idő. Valószínűleg nem csúcsszintű, hanem külügyminiszteri rangú lesz az a rendkívüli értekezlet, amelyet a görög elnökség tervez az EU-tagországok, a tagjelöltek, valamint az Irakkal határos országok részvételével. Brüsszeli források szerint február 14-e után kerülhetne rá sor.

Lopakodók a Perzsa-öbölbe

A Pentagon F-117A típusú Stealth – magyarul Lopakodó – vadászbombázókat vezényelt a Perzsa-öböl térségébe a Holloman légibázisról, Új-Mexikóból. A hagyományos radarok számára szinte láthatatlan gépek kulcsszerepet játszottak az 1991-es öbölháború idején. Robert Pepper, a Holloman bázis szóvivője azt nem részletezte, hogy a csaknem félszáz Lopakodóból hány gépet vezényeltek el. A török kormány a parlament jóváhagyását kéri ahhoz, hogy az amerikaiak korszerűsíthessenek több török katonai támaszpontot, amelyeket egy Irak elleni háború esetén használhatnának, közölte tegnap Abdullah Gül török miniszterelnök. A kormány ma fordul jóváhagyásért a törvényhozáshoz.

Példátlan brit kiszivárogtatás

A brit katonai hírszerzés tegnap kiszivárogtatott titkos jelentése szerint jelenleg nincs kapcsolat az al-Kaida terrorhálózat és az iraki rendszer között. A szigorúan titkosított, három hete kelt hivatalos hírszerzési dokumentum szerint – amelybe a BBC nyert betekintést – korábban volt kapcsolat a bin Laden nevével fémjelzett szervezet és Bagdad között, de ez bizalomhiány és ideológiai ütközések miatt megszakadt. A Tony Blair kormányfőnek is megküldött jelentés szerint bin Laden vallásellenes, „hitehagyott rezsimnek” tartja Szaddám Huszein iraki elnök rendszerét. A BBC-nek brit hírszerzési források elmondták: növekvő nemtetszéssel figyelik, ahogy a politika használja tevékenységüket az Irak elleni háború előkészítéséhez. A rádió katonapolitikai tudósítója, akinek a titkos jelentést kiadták, azt mondta: nem kizárt, hogy ez a szinte példátlan kiszivárogtatás a politikusoknak szánt „figyelmeztető lövés” a hírszerzés részéről. Tony Blair hivatala alig néhány napja jelentette be: a brit kormánynak bizonyítékai vannak arra, hogy bin Laden terrorcsoportjának tagjai az iraki kormány védelmét élvezik.

Blair saját hírszerzőit cáfolja

Maga Blair kormányfő tegnap biztosnak mondta, hogy van kapcsolat a bagdadi rendszer és az al-Kaida terrorszervezet között. Blair azt hangoztatta, hogy a BBC állításával ellentétben ő nem látta az Irak és az al-Kaida kapcsolatait cáfoló hírszerzési jelentést, és továbbra is úgy hiszi, hogy ez a kapcsolat létezik. A londoni alsóházban, az azonnali kérdések órájában azt mondta: az idézett irat a védelmi minisztérium belső terjesztésű, még feldolgozatlan jelentése volt, amelynek a postázólistáján ő nem is szerepel. Blair szerint mindig is ismert volt, hogy Irak és az al-Kaida különböző álláspontokat vall.

Amerikai érdekképviselet bezárása

Bezárt tegnap Bagdadban az USA érdekképviselete, alig néhány órával azelőtt, hogy Colin Powell külügyminiszter – saját bejelentése szerint – bizonyítékokat tárt a Biztonsági Tanács elé Irak tömegpusztító fegyvereiről. A három lengyel diplomata, aki Washington megbízásából képviselte mostanáig az iraki fővárosban Amerika érdekeit, tegnap reggel elhagyta állomáshelyét, és átutazott a szomszédos Jordániába. Lengyelország 1991 júliusa óta látta el az amerikai érdekek képviseletét Irakban, az öbölháború óta ugyanis nincs közvetlen diplomáciai kapcsolat a két állam között. (m, t, ú)