ÖSSZEFOGLALÓBukarest.
Leszerepelt a két magyar elnökjelölt
![](/sites/default/files/styles/image_16_10_w400/public/lead_image/ujszo_14150881791862_44.jpg.webp?itok=gSSD-Evh)
ÖSSZEFOGLALÓ
Bukarest. Victor Ponta szociáldemokrata (PSD) miniszterelnök mintegy 10 százalékpontos előnnyel zárta az első fordulót Klaus Johannis nagyszebeni polgármesterrel, az ellenzéki Keresztény-liberális Szövetség (ACL) államfőjelöltjével szemben – derült ki a tegnap ismertetett részeredményekből. Ők ketten jutottak a romániai elnökválasztás november 16-ai második fordulójába. Az országos választási iroda – a vasárnapi voksolás jegyzőkönyvei 98%-ának összesítése után – azt közölte, hogy Ponta a feldolgozott szavazatok 40,3%-át, Johannis pedig a 30,4%–át szerezte meg. A harmadik helyen Calin Popescu Tariceanu, a PSD-vel együttműködő, új liberális pártot szervező szenátusi elnök végzett 5,4 százalékkal, a negyedik a távozó Traian Basescu államfő által támogatott Népi Mozgalom Párt (PMP) elnöke, Elena Udrea lett 5,17 százalékkal. Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a szavazatok 3,50%-át (ezzel 7.), míg Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) államfőjelöltje a voksok 0,56 százalékát kapta – a párt elnöksége a rossz szereplés miatt lemondott. A magyarellenes Corneliu Vadim Tudor 3,65%-ot kapott.
Az urnazárás után Ponta hangsúlyozta, hogy valamennyi román állampolgár elnöke akar lenni, és a következő két hétben minden választói réteget meg kíván szólítani. Bejelentette, hogy a román kormánykoalíciót alkotó pártokkal ma egyeztet, és megállapodnak, ki lesz az a miniszterelnök-jelölt, aki a kormány élére kerül, ha ő nyeri az elnökválasztást. Az ellenzéki Klaus Johannis korrektnek nevezte az eredményeket, és sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy sok román állampolgár belföldön és külföldön nem tudta leadni szavazatát a választások rossz szervezése miatt. Ezért felszólította a Központi Választási Irodát, hogy hosszabbítsa meg a szavazókörzetek nyitva tartását.
llyés Gergely, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa kiemelte: először 1996-ban indult magyar jelölt, Frunda György, és akkor 6,6%-ot sikerült elérnie. 2000-ben Frunda György 6,22%-kal lett 5., 2004-ben Markó Béla 5,1 százalékot szerzett és 4. volt, 2009-ben Kelemen Hunor 3,83%-kal 5. lett. Vagyis a magyar jelöltek eredményeire meredek csökkenés jellemző – folytatta. Szerinte a magyarság a második fordulóban nagyobb eséllyel részesíti majd előnyben a német gyökerű Klaus Johannist. (MTI, NOL)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.