Külön ünneplő és üzengető pártok

Délelőtt katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót a március 15-ei nemzeti ünnepen az Országház előtt. A lobogót Novák Katalin köztársasági elnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke jelenlétében, a Himnusz hangjaira a honvédség díszegysége vonta fel a Kossuth téren. A kormánypártok díszünnepsége a Nemzeti Múzeumnál volt, ahol Csák János, a kultúráért és innovációért felelős miniszter mondott beszédet. „Ma az a bátorság Európában, hogy kimondjuk: békét akarunk. Március 15-én hős elődeinkre emlékezve hirdetjük, hogy a magyarok immár 1100 éve, 33 nemzedék óta mindmáig a szabadság népe. A magyarok soha nem hódoltak be senkinek, nem lettek senkinek a gyarmata, szellemüket és lelküket senki nem tudja elfoglalni” – fogalmazott.

Orbán Viktor Kiskőrösön mondott beszédet a nemzeti ünnepen. Bár 1848. március 15-e eseményei kizárólag az akkor még különálló Pestre és Budára korlátozódtak, Orbán helyszínválasztásának az lehet az alapja, hogy idén ünnepli az ország a forradalom poétikai motorjának számító Petőfi Sándor születésének 200. évfordulóját. A kormányfő az 1848/49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján a Petőfi-szülőház előtt tartott ünnepségen kiemelte: a magyar szabadság hatalmas menete – bár tett néha vargabetűt és olykor zsákutcába is tévedt az elmúlt kétszáz évben – mai start. „ Petőfi Sándor ebben a menetben ma itt van velünk” – fogalmazott. Orbán Viktor azt mondta, látjuk, ahogy fellázad, amikor idegenek akarják megmondani a magyaroknak, hogyan éljenek. Látjuk, ahogy szembefordul a világ hatalmasaival, akik újra be akarják olvasztani a magyarokat egy európai szuperállamba. Záró gondolatképében Petőfi Sándor a 12 pont elé kanyarította, hogy „Legyen béke”, majd elindult a háborúba, mondta Orbán, aki persze „Brüsszellel” szemben kívánja továbbra is óvni a magyar szabadságot.

A Demokratikus Koalíció elnöke azt tanácsolta hallgatóságának a párt budapesti nagygyűlésén, hogy merjenek megküzdeni a szabadságukért, „különben jogfosztottak lesztek és a nemzet szégyenévé váltok”. Gyurcsány Ferenc azt mondta: a DK lesz az otthona a Fidesszel szemben állóknak. A DK józan, hazafias európai politikát folytat, alapelve egyszerű: az ember szabad és erre a szabadságra vigyázni kell. „A zsarnokkal küzdeni kell és nem tárgyalni. A Dobrev-kormány a megoldás, tessék támogatni!” – mondta. Felesége, Dobrev Klára, a DK miniszterelnök- jelöltje szerint ahhoz, hogy megvédjék az országot, meg kell mutatni, van remény, és van erő, mert így le lehet majd váltani Orbánt. Szerinte a reménytől retteg a hatalom, mert a remény tudja erővé formálni a tömegeket. Itt csatolt vissza március 15-éhez, mert szerinte 175 éve pár fiatal futott szét az országban a reménnyel. „Magyarország európai lesz, tisztességes lesz, vagy nem lesz. Ez a kérdés, válasszatok” – zárta felszólalását.

Március 15. a társadalmi haladás, a valódi nemzeti ügyek és az európai progresszió ünnepe, ezzel szemben a mostani orbáni rendszerre sem a haladás, sem a valódi nemzeti érdekképviselet, sem a haladó európaiság nem jellemző – jelentette ki az MSZP társelnöke az 1848/49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 175. évfordulóján, a pesterzsébeti Petőfi-szobornál tartott megemlékezésen. Kunhalmi Ágnes azt mondta, Orbán Viktor miniszterelnök függőségi viszonyok millióit alakította ki Magyarországon, ez pedig blokkolja a társadalmi haladást, a fejlődést és a modernizációt. Szerinte 1848-ban az akkori magyarok nemcsak követői, hanem formálói voltak az európai eseményeknek. Akkor Magyarország az európai progresszió élvonalához tartozott, ma azonban Magyarország a sereghajtók között van az Európai Unióban – tette hozzá.

Bő húsz perc alatt letudta a március 15-i megemlékezést a Jobbik. A Himnusz eléneklése után Gyöngyösi Márton pártelnök arról beszélt, hogy Magyarországon ma olyan rezsim van hatalmon, amely nyíltan tagadja Európát és helyette az oroszoknak gazsulál, ehhez pedig még csak orosz katonák sem kellenek, elég egy orosz trollhadsereg az interneten „meg néhány gyűlölködő agyalágyult a kormánypárti médiának nevezett valamiben”. Hozzátette, nem szabad azt gondolni, hogy a háttérben nem köttettek meg az alkuk és nincsenek itt közöttünk azok, akik ismét, bármikor behívnák az orosz hadsereget, Orbán Viktor célja ugyanis az, hogy kivezesse Magyarországot Európából és az orosz érdekszférába akarja sorolni. Most persze a miniszterelnök békéről beszél, de ez nem a szabadság, a polgárosodás és a jólét békéje, hanem „az orosz csizmák, az alávetettség, az akasztófák és a jeltelen sírok békéje” – magyarázta a Jobbik elnöke.

Nem csak pártrendezvények voltak, a diákok és a pedagógusok például „szabadságmenetet” szerveztek délután a Hősök terétől az Andrássy út végére, ahol Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere tartott ünnepi megemlékezést. Úgy fogalmazott: Azért vagyunk újra itt együtt, mert eszünk ágában sincs alattvalónak lenni. Tudjuk, hogy mindazokkal, akik ma kokárdát viselnek, közös a sorsunk, egyek vagyunk, egy köztársaság, egy nemzet, egy haza. Az orosz agresszió kapcsán arra is figyelmeztetett, 1848 örökségéhez tartozik, hogy különbséget tudunk tenni agresszor és áldozat között. Aki ma kokárdát hord, annak ki kell tudnia mondani, hogy szabadságot és békét Ukrajnának – fogalmazott.

(MTI, Tx, 444)