Külföldi lapok Hollande megválasztásáról

A Frankfurter Allgemeine Zeitung német konzervatív lap "Moi, Président" ("Én, az elnök") című vezércikkében egyebek mellett kifejtette, hogy Hollande-ról alig gondolta valaki, hogy államfő lesz, amikor egy éve bejelentette, hogy elindul a tisztségért, a siker felé vezető út pedig csak Dominique Strauss-Kahn szexbotrányával nyílt meg. A megválasztott elnököt "nem a magával ragadó ereje, hanem a kitartása", illetve az ellenfél gyengesége segítette hozzá a sikerhez. Most azonban "nincs idő betanulásra", elnökként már a jövő heti G8 csúcson és a chicagói NATO-csúcson bizonyítani kell, az a terve pedig, hogy a francia csapatokat már az idén kivonják Afganisztánból, "igen kevés lelkesedést vált majd ki" ezeken az eseményeken.

A Die Welt című német konzervatív lap A törés helye című vezércikkében azt írta, hogy "éppen elég akadály van a német-francia tandem előtt álló úton ahhoz, hogy bármikor felborulhasson", ugyanakkor Berlinben nem az új francia elnök miatt kell aggódni, hanem Franciaország állapota miatt. "Találó az a mondás, hogy Franciaország nélkül semmi nem működik Európában", de a kérdés inkább az, hogy "mi az, ami egyáltalán működőképes Franciaországgal" - jegyezte meg a Die Welt vezércikke.

A Handelsblatt című német üzleti lap Hollande Merkel új euró-partnere című kommentárja szerint "Franciaország új emberrel próbálkozik. Nem egy forradalom, ami tegnap Párizsban végbement. A választás győztese, Francois Hollande inkább szociáldemokrata, mint szocialista. Németország nem veszíti el legfontosabb partnerét az EU-ban, hiszen Hollande már világossá tette, hogy a német kormánnyal együtt kíván cselekedni".

A Financial Times Deutschland című üzleti lap Egy rivális az Élyseée-ben című vezércikke szerint "korszakváltás" történt, "mindenekelőtt Merkel számára", hiszen éppen az történt, amit a német kancellár minden erővel igyekezett elkerülni: Francois Hollande leváltotta Nicolas Sarkozyt. "Ez igen kellemetlen Merkel számára. Nem annyira azért, mert Hollande veszélyeztetheti az eurómentési művelet sikerét, hanem azért, mert Merkel európai hegemóniáját fenyegeti Hollande követelése, hogy egészítsék ki növekedésösztönző elemekkel a fiskális paktumot".

A Der Tagesspiegel című német liberális lap Egy másik Európa című kommentárjában kifejtette: "kétségtelen, hogy Francois Hollande elkötelezett a német-francia együttműködés iránt, éppen úgy, mint valamennyi elődje. Holland éppen úgy tudja, mint az Elysée-palota első szocialista lakója, Francois Mitterand 30 évvel ezelőtt, hogy a motor az időközben megnövekedett Európai Unióban jelentős részben a Párizs-Berlin - korábban Párizs-Bonn - tengelyen fut". Ugyanakkor Hollande várhatóan "tapodtat sem enged" a fiskális paktum "beruházási elemekkel való gazdagításának" tervéből a következő hetekben, legalábbis a júniusi nemzetgyűlési választások végéig.

A Berliner Zeitung című baloldali német lap Merkel választásai című kommentárjában kifejtette: Merkel "természetesen nem annyira naív, hogy azt gondolja, Hollande megválasztásával kitör a szocializmus Franciaországban", pedig a német kereszténydemokraták a Sarkozynek nyújtott "erőteljes támogatással" éppen azt a látszatot keltették, hogy ettől tartanak. Ugyanakkor "Merkel nem lenne Merkel, ha nem tudna nagyon gyorsan váltani", és a német szociáldemokratákkal egy teljes választási cikluson keresztül fenntartott nagykoalíció azt mutatja, hogy "nincsenek ideológiai fenntartásai a szociáldemokratákkal szemben, még akkor sem, ha szocialistának hívják őket".

A La Libre Belgique című brüsszeli napilap szerint Franciaországban már az elnökválasztás előtt látni lehetett azokat a tényezőket, amelyek Nicolas Sarkozy jelenlegi elnök kudarcához vezettek. Ezek egyike a nemzetközi gazdasági válság, amely az elmúlt évek szinte minden európai választásának tanúsága szerint arra készteti a szavazókat, hogy aktuális kormányzatuk ellen voksoljanak. További ok Sarkozy irányítási stílusa, amelyet a közvélemény jelentős része soha nem fogadott el. Harmadrészt az elmúlt öt év elnöki mérlegével tíz franciából hat elégedetlennek mondta magát. Sarkozy választási kampányát sokan túlságosan jobbra húzónak találták, és probléma volt az is, hogy a választási kampányban a távozó elnök sok témában nem foglalt el egyértelmű pozíciót, elbizonytalanítva ezzel a szavazókat. A lakosság súlyosan megosztott volt, és figyelmeztető jel a szélsőséges erők térnyerése, amelyet az első forduló egyértelműen megmutatott.

A neheze még csak most következik Francois Hollande számára - írta a vasárnapi választásról a Le Soir című, baloldali liberális irányzatú brüsszeli lap, amely szerint nem lenne ugyan tisztességes azt állítani, hogy Hollande győzelmének fő motorja "a sarkozyzmus öt évének elutasítása" volt, de az figyelemre méltó, hogy a megválasztása után mondott első szavai alázatról és nem triumfálásról tanúskodtak. A lap emlékeztetett, hogy a francia kormányzat mozgástere nagyon szűk, hiszen az adósság hatalmas. Hollande 2017-re ígéri a költségvetési egyensúly megteremtését, de a Le Soir szerint kérdéses, hogy lesz-e lehetőség a munkahelyteremtésre vonatkozó ígéretek teljesítésére. Ami az európai dimenziót illeti, a francia nyelvű brüsszeli lap úgy látja, hogy az új francia vezetés "növekedési napirendet" akar előkészíteni a június 28-29-i EU-csúcstalálkozóra.

Véleményrovatában a Le Soir arról is írt, hogy Hollande győzelme nem vethető össze Francois Mitterrand 1981-es diadalával, most ugyanis "szociológiai értelemben a jobboldal van többségben" Franciaországban. A lap egyik újságírója, Jean-Francois Kahn szerint Sarkozy vitathatatlan vereséget szenvedett, ám a baloldal illúziókban ringatja magát, ha azt hiszi magáról, hogy győzött.

A további költségvetési megszorítások elleni lázadásként értékelik a francia és a görög választási eredményeket a hétfői brit lapok. Brit sajtóvélemények szerint Nicolas Sarkozy francia államfő vereségében emellett döntő szerepe volt annak is, hogy Sarkozy megpróbált "udvarolni" a szélsőjobbnak, és ezzel elidegenítette magától a konzervatív centrumot. Az olasz bal- és jobboldali sajtó abban értett egyet, hogy Sarkozy a Merkelnek való alárendeltségét fizette meg.

A The Times hétfői szerkesztőségi írása szerint Francois Hollande megválasztott francia államfő a Nicolas Sarkozy által támogatott "német megszorítási tervek" helyett növekedést ígér. Hollande azt nem mondta meg, hogy e növekedést hogyan akarja elérni, ám a franciaországi választóhelyiségek vasárnap esti zárása után azonnal világossá vált, hogy a francia választók ennek ellenére máris őt jutalmazták, mégpedig jelentős előnnyel - áll a tekintélyes konzervatív brit napilap elemzésében.

A szerkesztőségi írás szerint "a görögországi választási urnák üzenete még egyértelműbb": a görög választók nyíltan fellázadtak a Berlin által követelt költségvetési lefaragások ellen, és megbüntették azt a két fő politikai pártot, amely - ha vonakodva is - elfogadta e berlini takarékossági követeléseket.

A The Times értékelése szerint mindez azt jelenti, hogy alapvető jelentőségű politikai váltás zajlik Európában, ahol az euróövezeti kormányok fele máris megbukott a szuverén adósságválság terjedésének két évvel ezelőtti kezdete óta. Azokat a politikusokat, akik támogatták a megszorításokat, de nem tudtak növekedést teremteni, megbüntették, azokban az országokban pedig, amelyekre kívülről erőltettek megoldási módokat és technokrata kormányokat neveztek ki ezek érvényesítésére, az emberek beleszólást követelnek.

Ennek így is kell lennie, ám a hétvégi drámai választások nyomán sem módosultak a válság alapvető okai, és sem Hollande, sem azok, akik Athénban most hatalomra pályáznak, nem mutatták sok jelét annak, hogy foglalkoznának e válság okaival - írta a hétfői The Times.

A The Guardian című vezető baloldali brit napilap is azt emeli ki értékelő írásában, hogy Nicolas Sarkozy a tizenegyedik európai vezető, akit a választók a válság kezdete óta "kihajítottak". A lap szerint azonban a dolog iróniája az, hogy Sarkozy "kirúgásának" nem közvetlenül a válság volt az oka, sőt éppen az euróválságban játszott "nemzetközi tűzoltó" szerepének hangsúlyozása lehetett volna az egyik módja újjáválasztása elérésének.

A The Guardian inkább abban látja a vereség okát, hogy Sarkozy elkezdett udvarolni a szélsőjobbnak, ám ez a kísérlete kudarcba fulladt. Azzal, hogy a szélsőjobboldali Nemzeti Front kedvenc témáit - a bevándorlást és az iszlámmal kapcsolatos félelmeket - behozta a választások fő sodorvonalába, Sarkozy valójában a Nemzeti Front vezetőjét, Marine Le Pent erősítette - áll a legnagyobb baloldali brit napilap hétfői elemzésében.

A The Guardian szerint Sarkozy saját politikai örökségét is károsította, a franciáknak ugyanis jelenleg nem a francia érdekek vehemens védelmezése, hanem megosztó, másokat megbélyegző, még saját táborában is többek által visszataszítónak ítélt választási kampánya jut róla eszükbe.

Ugyanezt emelte ki a hétfői Financial Times is. A londoni gazdasági-politikai napilap francia kormányilletékeseket idézve azt írta, hogy Sarkozy túlságosan elidegenítette magától a kormányzó UMP párt tradicionális gaullista centrumát, különösen azzal, hogy inkább megosztásra, semmint egyesítésre volt hajlamos.

Holland győzött, megindult a kihívás Európában címmel a Corriere della Sera konzervatív napilap arról írt, hogy a francia választások az Európai Unió jövőjéről szóltak. A szigorú német politika szövetségeseként Sarkozy megbukott, de Hollande sem az eurószkepticizmust vallja - jegyezte meg a Corriere vezércikke "rendkívüli idők hétköznapi politikusának" nevezve az új francia elnököt. A Corrierének nyilatkozó Pier Luigi Bersani, a baloldali Demokrata Párt (PD) főtitkára  "példaképnek nevezte" a baloldal és a centrum egységesítésére képes Hollande-ot. Pozitív fordulatról beszélt Franco Frattini, a Szabadság Népe (PdL) volt kormánypárt egykori külügyminisztere is, aki szerint a Sarkozy-Berlusconi közötti feszült viszony után Párizs és Róma kapcsolata javulni fog.     Sarkozy hegemóniájának végéről, a Hollande képviselte európai reményekről írt a baloldali La Repubblica. A Jean Louis Fitussival közölt interjúban a francia közgazdász azt hangsúlyozta, hogy Hollande képes lesz együttműködni Berlinnel.     Választási sokk - Hollande győzött, vége a nevetésnek - szólt a jobboldali Il Giornale címe hangoztatva, hogy a "veterán szocialista és bürokrata" Hollande-dal a franciák visszatértek a múltba.

Az El Mundo című spanyol lap a francia elnökválasztás végeredményében inkább Nicolas Sarkozy vereségét, semmint Francois Hollande győzelmét látja.

"A hivatalban lévő elnök személyi kultuszával, a luxus iránt vonzalmával és rossz barátaival hitelét vesztette a franciák körében. Hiányzott belőle de Gaulle vagy Mitterrand nagysága és Chirac szavahihetősége" - írta a jobboldali liberális spanyol újság.

Hollande győzelmével új idők kezdődnek Franciaország és valószínűleg Európa számára is. Hogy ezek jobbak vagy rosszabbak lesznek-e, az attól függ, mennyire képes megfelelni az új elnök a maga keltette elvárásoknak, és mennyire lesz képes megegyezésre jutni Angela Merkellel - állapította meg a spanyol lap.

A La Stampa című liberális torinói lap szerint Francois Hollande azt az üzenetet küldte Merkel német kancellárnak, amelyre sok európai ország - köztük Olaszország - várt: a szigorú takarékossági kurzus nem "sorsszerű", és Európát a növekedésre kell átállítani (...) "Hollande, ez a meggyőződéses európai, Jacques Delors politikai nevelt fia az Angela Merkel keménykezű politikájával való szakítást az európai politika fő céljává tette. Hogy a gyakorlatban hogyan fogja ezt alkalmazni, azt hamarosan látni fogjuk" - írta az olasz lap.

A Jyllands-Posten című jobboldali liberális dán napilap szerint amennyiben Hollande betartja választási ígéreteit, Franciaország gazdasági ingoványba süllyed, amelyből csak nagyon nehezen tud majd kimászni.

A De Telegraaf című holland újság attól tart, hogy Hollande győzelmével meggyengül a "Párizs-Berlin tengely". Az új francia szocialista elnök túl szigorúnak találja a költségvetési fegyelemre vonatkozó megállapodásokat, és módosításokat szeretne a gazdasági növekedés beindítása érdekében, de Merkel kancellár számára ez semmit se jelent - vélte a holland újság.

A szíriai sajtó üdvözölte a szíriai felkelést támogató Sarkozy és külügyminisztere, Alain Juppé vereségét. "A Sarkozy-Juppé páros a történelem süllyesztőjében" címmel számolt be az elnökválasztásról a kormányhoz közel álló el-Vatan. "Ezek ketten 15 hónapon át azon dolgoztak, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsán keresztül megtalálják a módját Szíria hamis ürügyekkel történő lerombolásának. Hollande egy rekord arányú munkanélküliség sújtotta és az Egyesült Államoknak alárendelt Franciaországot örökölt" – írta a napilap. "A kétoldalú kapcsolatok történetében első ízben Franciaország a Sarkozy-Juppé páros alatt zárta be szíriai nagykövetségét. Franciaország házigazdája és résztvevője is volt Szíria-ellenes tanácskozásoknak" – emlékeztetett a lap.

Alain Juppé április 25-én vetette fel egy olyan ENSZ-határozat meghozatalának lehetőségét, amely az erő alkalmazását is megengedi Szíria ellen, mert úgy ítélte meg, hogy a Kofi Annan nemzetközi közvetítő által védelmezett rendezési terv hitelét vesztette az erőszakos cselekmények miatt. Párizs március 6-án jelentette be, hogy a Bassár el-Aszad rendszere általi elnyomás miatti tiltakozásul bezárja damaszkuszi nagykövetségét.