Közös menekültügyi eljárást vezetnek be

Készül a szokásos családi fotó. Schröder a tréfamester szerepében – Blairt ugratja. Reuters-felvételJan Peter Balkenende, az EU soros elnökségét adó Hollandia miniszterelnöke brüsszeli sajtótájékoztatóján elmondta, az állam- és kormányfők a kétnapos csúcs egyik legfontosabb eredményének tartják a bel- és igazságügy területén elért előrelépéseket. Ezek közé tartozik, hogy a 25 tagországban egységesítik a menekültügyi kérelmek és eljárások rendszerét, és már jövőre kidolgoznak egy stratégiai tervet a legális bevándorlás lehetőségének szélesítésére, hogy visszaszorítsák a törvénytelen belépéseket. Az évtized végére tervezi az EU a közös menekültügyi ügynökség létrehozását is. Az úgynevezett hágai folyamat keretében, a most elhatározott akcióterv nyomán, a következő öt évben további jelentős lépésekre kerül sor a szabadság, biztonság és igazságosság területén folytatott uniós együttműködésben. Abban is megállapodtak, hogy a menekültügyet, a bevándorlást és a határőrizetet érintő szinte minden kérdésben csökkentik a vétójog alkalmazásának lehetőségét, ennek részleteit a jövő év első negyedében dolgozzák ki. Mikuláš Dzurinda szlovák kormányfő erről azt mondta, Pozsony számára elfogadható kompromiszszumról van szó. Megmarad a vétózás lehetősége a törvényes bevándorlás, az unió országaiban munkát vállalni akarókat érintő eljárások tekintetében – az EU alkotmányos szerződése később tovább korlátozza ezt a jogot is. A kormányfők fontosnak minősítették a bevándorlás kérdését az EU gazdasági fejlődésének tekintetében, rámutatva a jelenlegi tagországok lakosságának öregedésére is.

Balkenende kitért az unió roppant ambiciózus versenyképességi célkitűzéseire is, amelyeket a kormányfői tanács megerősített. Elmondta, hogy a végrehajtás pontos eszközeiről jövő márciusban tartandó, újabb félévközi értekezletükön döntenek az uniós vezetők. Balkenende nem zárta ki, hogy az egyik ilyen eszköz azon országok megnevezése és elmarasztalása lesz, amelyek a legnagyobb lemaradásban vannak egyes célok teljesítésével.

Az állam- és kormányfők sajnálatuknak adtak hangot amiatt, hogy Ukrajnában az elnökválasztás múlt hét végi első fordulója nem felelt meg a nemzetközi elvárásoknak, és felszólították az ukrán hatóságokat, hogy a második fordulóra biztosítsák a szabad és tiszta választás lehetőségét.

A 25 állam- és kormányfő munkaebédjén részt vett Ijád Allávi iraki miniszterelnök. Allávi, aki az elmúlt napokban több európai nagyhatalmat is felbosszantott azok iraki tétlenségét bíráló nyilatkozataival, most igyekezett csökkenteni a feszültséget. Azzal a nyilatkozatával kavart vihart, amelyben az iraki háborút ellenző európai országokat olyan államoknak minősítette, amelyek „megelégedtek a néző szerepével”. Több EU-tagállam vezetője szerint ez szerencsétlen minősítés volt, különösen a mostani brüsszeli találkozó előtt, ahol az unió épp az iraki újjáépítés támogatására tesz ígéretet. A franciák elérték, hogy az EU-csúcs határozattervezetéből kimaradjon az a mondat, amelyben a szervezet üdvözli Allávi látogatását, s helyette egyszerűen csak tényként említi, hogy találkoztak az iraki miniszterelnökkel, és támogatják az ottani ideiglenes kormányt, valamint a politikai rendezést. Jacques Chirac francia elnök nem is vett részt az ebéden. Elutazása előtt külön találkozott a sajtósokkal, s bejelentette, párizsi látogatásra hívta meg Gázi al-Jáver iraki ideiglenes államfőt, aki a meghívást elfogadta. Ezzel lényegében elismerte, Allávi kormányfő kijelentései miatt keletkezett feszültség köztük, jóllehet a nyilvánosság előtt tagadta, hogy a csúcsebédről azért maradt távol, mert Allávi nézőnek titulálta egyebek között Franciaországot is.

Az elfogadott csomagterv értelmében az EU mind anyagilag, mind gyakorlati módon támogatni fogja a jövő évi iraki választásokat, segíti az iraki rendőrök képzését, illetve az igazságügyi rendszer működésének beindulását. Felkínálja továbbá egy partnerségi, együttműködési megállapodás megkötésének lehetőségét az EU, illetve Irak között. (MTI, TASR)