Kormányra váltja a mozdonyt?

Előd és utód. Vladimír Špidla és Stanislav Gross a szociáldemokraták vezetésének ülésénĆTK-felvételBár a Vladimír Špidla vezette három párti cseh kabinet csak a holnapi utolsó kormányülés után nyújtja be hivatalosan lemondását, a kulisszák mögött mégis mindjárt ezután megindultak a tapogatódzások és egyezkedések az új kormányról, hogy a Cseh Szociáldemokrata Párt (ČSSD) szombati viharos vezetőségi ülésén Špidla elképzelései nem kaptak elegendő támogatást, s ezért az 53 éves politikus bejelentette távozását a pártelnöki és a kormányfői tisztségéből is. Utódja a párt élén Stanislav Gross alelnök-belügyminiszter lett, s Csehországban általános a vélemény, hogy ő lesz az új miniszterelnök is. Más név eddig fel sem merült.

Václav Klaus államfő, aki külföldi útját megszakítva vasárnap néhány órára gyorsan visszatért Prágába, hogy első kézből tájékozódjon a fejleményekről, kijelentette, a dolgokat nem szabad elsietni, mert a parlamenti erőviszonyok rövid távon nem változtak meg. Az elnök ezért a hét második felében először találkozni kíván a parlament három „mértékadó” pártjának, a szocdemek, a Polgári Demokratikus Párt (ODS) és a kereszténydemokraták-néppárt (KDÚ-ČSL) vezetőjével, s csak a megbeszélések eredménye alapján dönt arról, kit bíz meg a kormányalakítási tárgyalásokkal. Klaus nevet ugyan nem mondott, de jelzésértékű, hogy a szociáldemokraták vezetőségi ülése előtt, illetve utána is találkozott Grosszal. Tudni kell azonban azt is, hogy a cseh alkotmány nem szabályozza pontosan, kit kell az elnöknek megbíznia a kormányalakítással. Szokásjog, hogy ez a legerősebb parlamenti párt vezetője. Ez formálisan tehát Gross.

Az első nyilatkozatokból az is kiderült, hogy mind Gross, mind koalíciós társai, valamint az ellenzéki polgári demokraták is szeretnék – vagy legalábbis megpróbálják – a kommunisták nélkül megoldani a kormányválságot. Nagy kérdés, hogy lehet-e tartós megoldást találni ebben az esetben a kormányválság megoldására. A mai koalíció ugyanis gyenge, s a 200 tagú képviselőházban, csak 101 mandátuma van, ami a lehető legalacsonyabb többség. Ráadásul a szocdemek nem egységesek, s a legkisebb koalíciós tag, a Szabadság Unió-Demokratikus Unió (ÚN-DEU) pedig gyakorlatilag a szétesés állapotában van. Emellett Gross a vezetőségi ülés után úgy nyilatkozott, csak kétpárti és nem három párti koalícióban gondolkodik, az ÚN-DEU-ra nem számít. Ily módon a koalíció további fenntartása nagyon kockázatos. Marad tehát valamiféle együttműködés a polgári demokratákkal vagy a kommunistákkal. A nyílt koalíció mindkét esetben valószínűleg kizárt.

Mirek Topolánek, az ODS elnöke jelezte: csak akkor lennének hajlandóak támogatni a kormányt, ha az egyetértene az előrehozott parlamenti választással, amelyre a jövő év tavaszán-nyarán kerülhetne sor. Gross számára ez nehezen elfogadható, hiszen ez azt jelentené, hogy a szocdemek még elvégeznék a „népszerűtlen munkát”, befejeznék a beindított államháztartási reformot, s aztán pedig a polgári demokraták szépen átvennék tőlük a hatalmat, s a tiszta asztalt. A kommunisták jelezték: hajlandóak lennének a szociáldemokrata kisebbségi kormányt kívülről is támogatni. Ezért tény, hogy bár a többi párt nyilvánosan igyekszik kizárni a kommunista párttal való együttműködést, a gyakorlatban a kommunisták egyre inkább megkerülhetetlenek. Minden jel tehát arra vall, hogy Grossnak nagyon nehéz a helyzete. A Cseh Televízió vitaműsorában nem is adott egyértelműen nemleges választ arra, hogy hajlandó-e a kommunistákkal együttműködni, inkább csak azt hangoztatta, mindent megtesz, hogy ne kelljen rájuk támaszkodni.

A 34 éves politikus a rendszerváltás óta van jelen a cseh politikában, s nagy reménye van arra, hogy bár eredeti tanult szakmája mozdonyvezető – igaz, mozdonyt csak itt-ott vezetett – most a cseh kormányt fogja vezetni. Az időközben jogászdoktori diplomát szerző Grosst jó tárgyalónak, kompromisszumokra kész embernek ismerik, aki csak ritkán vállal nyílt öszszetűzéseket. Konkrét elképzelései egyelőre nem ismeretesek. A konzervatív Lidové Noviny szerint sikere attól függ, hogyan fog tudni rendet teremteni pártjában. Gross hagyományosan jól kommunikál, most az is kiderül, milyen a tekintélye a pártban és a politikában – jegyezte meg a lap.

Szóba került az előre hozott parlamenti választás is. Václav Klaus államfő úgy véli: ezzel csak azután érdemes foglalkozni, ha a fentebb említett konzultációk sikertelenek lennének. A kormányválság előre hozott parlamenti választással való rendezését az ellenzéki ODS szeretné, amelynek Klaus jelenleg is a tiszteletbeli elnöke. Topolánek pártelnök egyértelműen az idő előtti választás mellett állt ki. „Ez az egyetlen tiszta megoldás. S csak ezzel lehet elkerülni, hogy a kommunisták komoly befolyással legyenek a kormányra” – állította Topolánek. A mai helyzetből valóban a legjobb, legtartósabb kiutat az előre hozott parlamenti választás jelenti. E nélkül Vladimír Špidla bukásának nincs értelme – vélte tegnap a liberális Mladá Fronta Dnes című lap is.

A Špidla vezette kormány bukásának alapvető okát a médiák és a politológusok abban látják, hogy politikáját sem a koalícióval, sem az ellenzékkel nem tudta elfogadtatni, nagyon rosszul kommunikált a közvéleménnyel. Érdemes idézni a Lidové Noviny megjegyzését is: a kormány ugyan nagyon gyenge volt, de Vladimír Špidla személyében olyan ember távozott a cseh nagypolitikából, akinek volt karaktere, s aki a politikát valóban közszolgálatnak fogta fel. Hozzátenném: ilyen politikusból sajnos nincs sok, s még kevesebb azok száma, akik sikeresek is lennének.